A magyar vállalati szektor számára óriási megkönnyebbülés volt, hogy a koronavírus ellen hozott korlátozások nagy részét fel lehetett oldani, és ez azért történhetett meg, mert a magas átoltottság miatt visszaszorult a járvány Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Parragh László. Szerinte ma nemcsak a vállalati szektornak, de mindenkinek az az érdeke, hogy ez a kedvező helyzet fennmaradjon.

A kamara ezért olyan jogszabály-módosítást javasol, amellyel bizonyos munkakörökben lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy kötelezővé tegyék az oltást a munkavállalóiknak.

A módosítás jogilag minden akadályt elháríthatna az elől, hogy a vállalatok bizonyos munkakörök betöltéséhez elvárják a koronavírus elleni védőoltás meglétét. A javaslat tartalmazná, hogy amennyiben a munkavállaló nem él az oltás lehetőségével, akkor adott esetben áthelyezhető lenne egy olyan pozícióba, ahol nem veszélyezteti a kollégákat és az ügyfeleket. Az MKIK elnöke szerint ez a szabályozás nemcsak egészségügyi szempontból indokolt, hanem a gazdasági logika is ezt diktálja: a vállalatvezetők tartanak ugyanis attól, hogy a járvány terjedése és helyi fertőzések miatt leáll a tevékenységük, ezt pedig nem engedhetik meg maguknak újra.

Az elnök elmondása szerint eddig is tömegesen létező jelenség volt, hogy a munkaadó elvárta a munkavállalóitól a koronavírus elleni védőoltást, és abban az esetben, ha nem éltek a munkavállalók vele, akkor elbocsátással szankcionálták a vállalatok ezt. Az ilyen esetekben az elbocsátásokat viszont nem lehetett az oltás elutasításával indokolni, ezért ilyenkor egyéb indokkal mondtak fel a munkavállalónak, úgyhogy inkább egyfajta munkaadói nyomásgyakorlásról beszélünk. Parragh László ugyanakkor hozzátette, hogy ilyen esetekben nem ez volt a jellemző reakció a munkavállalók részéről. Két konkrét vállalatot is említett, ahol a napokban tették kvázi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, és kivétel nélkül minden munkavállaló élt is vele, így elbocsátásra végül nem került sor.

Ha az MKIK javaslatát elfogadnák, akkor a védőoltás elutasítása immár jogszerűen válthatna ki különféle szankciókat a munkaadótól. Rákérdeztünk Parragh Lászlótól arra, hogy az oltás kötelezővé tétele esetén nem tartanának-e felmondásoktól a vállalatok. Az elnök elmondása szerint ez nem jelent nagy veszélyt: egyrészt az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók az ilyen esetekben felvették az oltást, másrészt nem is tapasztalnak ilyen jellegű ellenállást a munkavállalói oldalról. Az MKIK egyébként készül egy felméréssel, amelyben a munkavállalók kötelező oltásra vonatkozó álláspontját vizsgálják. A munkaadói oldallal ezen a héten indulnak az egyeztetések, és ha ezek lezajlanak,

akkor akár már a héten elkészülhet a módosításra vonatkozó javaslat, és akkor lesz ismert a pontos tartalma is.

Parragh László ugyanakkor elmondta, hogy a munkaadói oldal rendkívül támogató a kérdésben, a gazdasági szereplők már rég várnak egy ehhez hasonló szabályozásra, és egyes magyar nagyvállalatok vezetői személyesen is szorgalmazták a lépést. Az MKIK-elnök elmondása szerint ez érthető, hiszen a gazdasági szereplők érdeke az, hogy nőjön az átoltottság, elkerülve ezzel a lezárásokat, a működés leállását és a munkavállalók megbetegedését. Parragh László tudja, hogy politikai szempontok is közrejátszanak, de szerinte a javaslat az egyéni szabadság szempontjából nem aggályos – példaként a kanyaró elleni védőoltást említette, amelyről senki nem kérdezett meg minket, mégis megkaptuk, végeredményben pedig nincs kanyarójárvány Magyarországon.

Ha nem lépünk, akkor újra le kell zárni mindent

- mondta lapunknak az elnök.

Van, akinek nem lenne választása

Parragh László elmondta, hogy a Kamara javasolja, hogy bizonyos munkakörökben a kormány tegye kötelezővé a védőoltást. Itt elsősorban azokra a szakmákra kell gondolni, ahol a munkavállalók több emberrel érintkeznek: rendészeti szervek alkalmazottaira, a közösségi közlekedésben dolgozókra, éttermi alkalmazottakra stb. – de azt, hogy pontosan mely szakmákra kiterjedően lenne kötelező az oltás, egészségügyi-szakmai döntésnek kell lennie. Az ezeken a területeken dolgozó munkaadóknak így nem is lenne mérlegelési lehetősége, jogszabály írná élő ugyanis az alkalmazottaknak, hogy rendelkezniük kell koronavírus elleni védőoltással. Az elnök úgy fogalmazott, hogy ezzel levennék a felelősséget a munkaadó válláról, hiszen nem kéne tartania a munkavállaló esetleges rosszallásától, ugyanis jogszabály írná elő az oltást, nem pedig a vállalat.

Parragh László azzal zárta a beszélgetést, hogy elmondta: tisztában van vele, hogy néhányak számára ma még ez a javaslat megosztónak és meglepőnek tűnhet, de amellett, hogy valójában a gazdaság működőképességének fenntartása miatt szükség van rá, hosszú távon elkerülhetetlen is. Szerinte hosszabb távon indokolt lenne „a lehető legszélesebb körben” kötelezővé tenni az oltást, és szerinte reális esély van rá, hogy már néhány hónap múlva ez lesz a helyzet nemcsak Magyarországon, de egész Európában is. A Kamara elnöke szerint hamarosan előáll egy olyan helyzet a világban, amikor – ha nem is lesz mindenki számára kötelező a koronavírus elleni védőoltás – nem tudja majd egykönnyen elkerülni senki, hogy beoltsák.

Hogy gondolja a kormány?

Parragh László azt ugyan nem árulta el, hogy egyeztetett-e a Kamara a kormánnyal a javaslatról, és milyen fogadtatásra számít, de az szemmel látható, hogy a kormány is elmozdult a kötelező oltások felé, de egyelőre csak kis lépésekben. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten jelentette be a Kossuth Rádióban, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelező lesz az oltás (az ágazatban egyébként 90% körüli az átoltottság). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón beszélt arról, hogy a kormány mérlegeli bizonyos szakmákban a kötelező védőoltás előírását, Novák Katalin, a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője pedig tegnap fogalmazott úgy, hogy érkeztek javaslatok a kötelező oltás előírására bizonyos szakmákban, és „majd meglátjuk”, mi lesz.

Amennyiben hasonló jogszabály születne, az jelentős mértékben növelhetné az egyébként látványosan megtorpant átoltottsági szintet. Az 5,5 millió beoltott után Magyarországon rendkívüli módon belassult az újonnan beadott oltások száma, naponta mindössze pár ezer fő kapja meg az első oltását, miközben immár millió számra állnak rendelkezésre a különféle oltások.

A teljes cikk: Új javaslat érkezett: kötelezővé tehetné a munkahelyed a koronavírus-oltást