Még 2004-ben váltottunk egy email-t, amiben megkérdeztem öntől, hogy terveznek-e Magyarországon is irodát nyitni nemcsak szoftverfejlesztőknek, hanem befektetési szolgáltatóként. Akkor nemmel válaszolt. Mi változott azóta?

Angliából kezeltük az összes európai ügyfelet. Mindeddig nem volt igazán jó okunk máshol is megjelenni a kontinensen, eltekintve a svájci irodától. London volt az egyetlen igazi pénzügyi központ Európában. Ám akkor bekövetkezett a Brexit és nekünk el kellett gondolkodni, hogy melyik Európai Uniós országban kérjünk engedélyt. Én a legelejétől fogva Magyarországot preferáltam.

Ennek elsősorban érzelmi indíttatása volt?

Igen. A vezetés több tagja és a nagyobb ügyfelek is ragaszkodtak ahhoz, hogy Nyugat-Európában legyen az új európai főhadiszállás. Még tanácsadókat is bevontunk, akik nagyjából hasonló véleményen voltak.

Én viszont ragaszkodtam ahhoz, hogy legalább részben legyen Budapest a kontinens üzletmenetének a része.

Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy Írországban lévő új cégünk szolgálja ki a Nyugat-Európai, a Magyarországon lévő pedig a közép-európai ügyfeleket.

Nagyon ambíciózus terveik vannak világszerte és a régióban is. Globális szinten 10-20 éven belül 80 millió ügyfelet szeretnének, ebből 1,5 millió jönne a régióból a tervek szerint. Mik támasztják alá ezeket a várakozásokat?

Az ügyfélszám jelenleg is mintegy 50%-kal emelkedik évente. Lehet, hogy ezt az ütemet évekig nem lehet tartani, de évi 30%-os növekedés hosszútávon is tartható lehet.

Nem tartanak attól, hogy ez a régió még mindig túlságosan konzervatív, és hogy az ügyfelek inkább hajlandóak magasabb költségeket kifizetni, csak legyen személyes tanácsadójuk, vagy valaki akit felhívhatnak a befektetési szolgáltatójuknál?

Ez 10 éve biztosan igaz volt, és sok ember esetén ma is igaz. De ahogyan a világ változik, ez egyre inkább csak az idősebb generációra vonatkozik. Az ügyfeleink átlagos életkora világszerte 43 év, ráadásul ebben a régióban ugyanez az adat mindössze 39 év.

Ezek szerint az egy tudatos stratégia, hogy egyre inkább a Millenniál generációra, vagy akár a Z generációra céloznak?

Így van.

Az ő tőkéjük azért jellemzően sokkal alacsonyabb, mint az idősebb generáció esetén. Az Egyesült Államok részvénypiacain már önök is elérhetővé tették a fractional shares szolgáltatást, azaz annak a lehetőségét, hogy egy-egy ügyfél ne egész számú részvényt, hanem annak csak egy töredékében vállaljon kitettséget, ami hasznos a kisebb pénzügyi hátterű befektetők esetén. Tervezik, hogy ugyanezt a szolgáltatást az európai papírokra is bevezetik?

Az alapvető nehézség a fractional shares szolgáltatás esetén a mi oldalunkon, hogy mi természetesen egész számú részvényeket kell hogy megvegyünk a piacon, sőt inkább a százas nagyságrend a mérvadó. Ahhoz, hogy az ügyfeleink például 2,5 részvényt tudjanak venni valamiből, nekünk készletet kell tartani ezekből a papírokból, jóval nagyobb nagyságrendben. Ennek a kitettségét folyamatosan fedeznünk kell, aminek nagyon nagyok a költségei, és a bevételek ezzel szemben eléggé alacsonyak. Az Egyesült Államokban fontos különbség a likviditás nagysága, és az a tény, hogy jónéhány olyan népszerű részvény van, aminek nagyon magas az ára. Egy Amazon papír ára több mint 3000 dollár. Európában az ilyen példák sokkal ritkábbak, főleg a befektetők körében népszerűbb részvények esetén.

Nagyon sok fiatal befektető van, aki első körben csak 500 vagy 1000 eurót fektet be. Ha van egy részvény, amelyiknek az árfolyama 200 euró, akkor nem biztos, hogy megfelelően fog tudni diverzifikálni.

1000 euróból még mindig tud öt részvényt is venni. (nevet.) Komolyra fordítva: egyelőre nem látjuk, hogy az európai papírok esetén komoly kereslet lenne a fractional shares szolgáltatásra.

 

A teljes cikk: Interjú a leggazdagabb magyarral - “Ragaszkodtam hozzá, hogy Budapesten legyen a régiós központ”