A high-tech műtéti eszközök eddig sem voltak ismeretlenek az orvos előtt, aki korábban a mozgásanalízis alapján végzett csípőprotézis beültetését is elsőként kezdte el Magyarországon. Dr. Domán Istvánnak köszönhetően az új, robot technológia alkalmazásában is élen járunk: tavaly ősszel mi voltunk a negyedik olyan ország Európában, ahol az eszköz használatba került.

De miben más az új módszer, mint a korábbiak?

„Az OMNIBotics robot-asszisztált módszer használata nagyfokú személyre szabhatóságot biztosít, és nagy flexibilitással segít beültetni a térdprotézist” – mondja Dr. Domán, akinek már több ezer nagyízületi protézis műtét van a háta mögött, így számára egyértelmű a robot adta előny.

Azt is elárulja: Amerikában az utóbbi években már kifejlesztettek olyan robotokat, amelyek segítették a protézis beültetésnél a sebész munkáját, de nem tudták a beültetést személyre szabottá tenni. Az új robot eljárás tehát mindenképpen óriási előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, hiszen a térdprotézis komponensei olyan személyre szabott helyzetbe kerülnek beültetésre, amely mellett a térd körüli lágyrészek, oldalszalagok feszessége optimális. Amikor a sebész teljességgel manuálisan, tehát robot segítsége nélkül operál, jellemzően a betegek 20 százalékánál panaszok maradhatnak vissza a műtét után, amit leggyakrabban a térdszalagok nem egyenlő feszessége okoz.

A betegek elégedettségének egyik legfontosabb fokmérője ugyanis az, mennyire lesz stabil a térd a protézis beültetése után. Ezt a stabilitást a térdet körülvevő lágyrészek, oldalszalagok feszességét helyreállítva lehet elérni. Ebben nyújt előrelépést az OMNIBotics robot technológiája, mely a térdprotézis pozicionálás és csontokhoz való illeszkedését úgy segíti elő, hogy közben a szalagok egyenlő feszességre állíthatók be a használatával.

A beültetés pontosságának javítása, ill. a kisebb invazivitás érdekében eddig is történtek technológiai előrelépések, mint például a PS sablonokkal végzett műtétek, azonban ezeknél is, akárcsak a hagyományos műtéteknél a lágyrész balansz megítélésében a sebész csak az érzékszerveire tud hagyatkozni. “Ezzel szemben, az általunk alkalmazott robottechnológia az első a világon, mellyel a térd körüli lágyrészek feszessége objektíven mérhető, “számszerűsíthető” és az eredmények birtokában személyre szabott implantátum pozíció határozható meg. Az eljárással végzett műtétek után pedig egyértelműen gyorsabb felépülést, jobb térdfunkciókat és sokkal magasabb elégedettséget tapasztalunk” – mondja az orvos, aki jelenleg heti 2-3 műtétet végez a módszerrel, így egyre gyarapodik a pozitív visszajelzések száma.

Hogyan zajlik maga a műtét?

„Fontos tudni, hogy a robot nem az orvost váltja ki, tehát továbbra is én műtöm a beteget, nem pedig egy R2D2-szerű robot a Csillagok háborújából - mondja viccesen a főorvos. Két eszköz, ami fontos: az egyik a dinamikus, digitális szalagfeszesség mérő, a másik pedig egy olyan robot, mely (a mért adatok alapján) az optimális szalagfeszességet biztosító implantátum pozicióhoz szükséges csontrezekciót nagy pontossággal segít kijelölni. Ez az a művelet, amivel az implantátum helye kialakításra kerül. Ebben a robot “kvázi” vezeti a kezemet, és biztosítja, hogy jó helyen és nagy pontossággal végezzem a lépéseket” – magyarázza a specialista.

Dr. Domán szerencsére azt tapasztalja, hogy a betegek sem aggódnak az újdonság miatt, ami rendkívül pontos, biztonságos, sőt, akár a visszalépésre és a korrigálásra is lehetőséget ad.

A robot-asszisztált térdműtét egyelőre magánellátásban elérhető. A koronavírus-járvány miatt az állami ellátásban most rendkívül hosszúak a várólisták, óriási a torlódás mértéke; az életminőséget javító műtétek, így a térdműtét sem élvez elsőbbséget a jelenlegi időszakban. Beláthatatlanul sokára tolódhat a térdműtét időpontja, miközben a betegeknek egyre romlik az állapota. Már csak ezért is célszerű most túlesniük a gyorsan elérhető és korszerű műtéten azoknak, akik a magánellátást választják.

(Esemény Menedzser)