"Az olyan nagy nemzetközi projektjeink megvalósításakor, mint amilyen a Török Áramlat vagy az Északi Áramlat-2, egyes régiókban olyan, a politikai helyzet változásával kapcsolatos kockázatokba ütköztünk és ütközünk, amelyek az országok közötti feszültség növekedéséhez, valamint partnereink és a szabályozó szervek álláspontjának megváltozásához vezet a projekt különböző aspektusaival kapcsolatban. Egyes esetben ezek a változások odáig vezethetnek, hogy a projekt megvalósítása lehetetlenné vagy célszerűtlenné válik, vagyis a projekt leállításához vagy megszüntetéshez" - áll a cég közleményében.

A Gazprom mindemellett arra számít, hogy a csővezetéket ésszerű időn belül üzembe helyezik. A memorandum szerint az Északi Áramlat-2 2021-ben a holding egyik prioritást élvező projektje marad.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt hangoztatta, hogy az Északi Áramlat 2-re az Egyesült Államok a nemzetközi jog szempontjából törvénytelen eszközökkel gyakorol durva és folyamatos nyomást. Moszkva szerint az Egyesült Államok a konkurenciaharcban nem piaci eszközökkel kíván piacot szerezni saját, az orosz vezetékes gáznál drágább cseppfolyósított földgáza (LNG) számára.

Korábban Jelena Burmisztrova, a Gazprom Ekszport vezetője szintén arról beszélt, hogy a gázipari beruházásokra politikai nyomás nehezedik, különösen az Európai Unióban.

A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.

Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik még. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.

Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.

A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye)lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

A Handelsblatt német gazdasági napilap értesülése szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy kedden szankciókat vezessen be a Fortuna tulajdonosa, a KVT-Rusz ellen.

(Forrás: www.portfolio.hu)