Autógyártás – a Tesla jól járhat
Biden éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tervei között szerepel a „szigorú új üzemanyag-takarékossági szabályok bevezetése, melyek célja, hogy az újonnan eladott kis és közepes méretű haszonjárművek 100%-a elektromos hajtású legyen, és évente nőjön az elektromos hajtású nehézgépjárművek aránya is”. A tervek között a töltési infrastruktúra fejlesztésébe eszközölt beruházások jelentős felfuttatása is szerepel, aminek hatására felgyorsulna az elektromos járművek elterjedése. Ez jó hír lehet a Teslához hasonló cégek számára, míg a hagyományos hajtású járművek gyártónak jó része kellemetlen helyzetbe kerülhet. A folyamatot felgyorsíthatja a demokraták térnyerése, mert ebben az esetben valószínűbb lenne bizonyos kezdeményezések megvalósulása, például az elektromos járművek terjedését célzó adóösztönzők korlátainak lazítása, hogy a nagyobb cégek, pl. a Tesla és a GM vásárlói is igénybe vehessék a jelenlegi 7500 dolláros adójóváírást. Egy jelentős infrastrukturális program szintén fokozhatja a haszonjárművek, különösen a jelentős részben Detroitban gyártott furgonok iránti keresletet. Potenciális nehezítő tényező a magasabb társaságiadó-kulcs, valamint az esetleg emelkedő infláció és hitelkamatláb, főleg a három- és négyéves lejáratú hitelek esetében, ez pedig gyengítheti a keresletet, mivel az értékesítések jelentős része finanszírozott alapon történik.
Csomagolt fogyasztási cikkek – az alapvető fogyasztási cikkek gyengébben teljesíthetnek, mint a diszkrecionális termékek
A demokrata hatalomátvétel után megemelt társasági adó vélhetően átlagosan 4-6%-kal csökkenti majd az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok jövedelmét: a főleg belföldön értékesítő cégek, például a Clorox, a Church & Dwight, a Smuckers, az Altira vagy a Molson Coors esetében a hatás 7-9%, míg nemzetközi piacon is jelen lévő vállalatok, pl. a Coca Cola, a Philip Morris és az Estée Lauder esetében csupán 3-4% lehet. Az új kormányzat valószínűleg emelni fogja a dohányipari termékek adóját, aminek nem fog örülni például az Altira, de csökkenti a kereskedelmi vámok mértékét, ami jó hír lesz az olyan cégeknek, mint a Brown Forman és a Tyson.
Rövid távon a Bidennel érkező stimulus hatására több pénz marad a fogyasztók zsebében – a Covid-19 járvány kitörése nyomán hozott fiskális ösztönzők utolsó köre egész sor cégnek segített a fogyasztói szektorban. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek ennek ellenére gyengébben teljesíthetnek az összpiaci átlagnál, mivel a diszkrecionális termékek aránytalan előnyökhöz jutnak. Biden szigorúbb korlátozásokat és lassabb újranyitást is bevezethet, ami kárt okozhat a mobilitásra támaszkodó cégeknek, mint amilyen a Coca Cola, és előnyt jelenthet a „maradj otthon” jellegű vetélytársaknak, például az előre csomagolt élelmiszerek gyártóinak. Hosszú távon nagyobb hangsúly helyeződhet a környezeti és társadalmi kérdésekre is, ami potenciális problémákat okozhat a jelentős mennyiségű műanyaghulladékot termelő cégeknek, és jót tehet a fenntarthatóságra összpontosító szereplőknek, amilyen a Beyond Meat.
Diszkrecionális fogyasztási cikkek – a fő kérdés a szabadon felhasználható jövedelem alakulása
Rövid távon Biden győzelme a költségvetési ösztönzők bővülését eredményezheti, ami általában jót tesz majd a fogyasztási részvényeknek. Az USA fogyasztói anyagilag továbbra is nehéz helyzetben vannak, bár már kifelé másznak a gödörből, és a támogatás javítaná a hangulatukat. Az infrastrukturális beruházások felpörgetése munkahelyeket teremtene, egyben növelné a szabadon elkölthető jövedelem mennyiségét. Hosszú távon persze meg kell majd fizetni az ösztönzők árát, például adóemelés formájában, ami a magasabb adósávba tartozókat is érintené. Az infláció esetleges növekedése szintén csökkenthetné a szabadon elkölthető jövedelmet.
Biden esetleg a minimálbér emelésével is megpróbálkozhat. Ez segíthet az alacsonyabb jövedelmű rétegeket megcélzó ágazatoknak, de gondot okozhat a munkaerő-igényes termékeket előállító cégeknek. Minden további szabályozó, például a koncertszervezésben dolgozók védelme és a tech-cégeket érintő antitröszt-szabályok bevezetése további ellenszelet fújhat. „Összességében a demokrata hatalomátvétel rövid távon vélhetően kedvezően hat majd a részvények árfolyamára, de miután ezeket a hatásokat feldolgozta a gazdaság, érdemes lesz óvatosabban közelíteni az ágazathoz, mivel a figyelem attól kezdve a potenciális, hosszú távú következményekre irányul majd”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.
Kiskereskedelem – a hatások vegyesek lesznek
Biden győzelmének a kiskereskedelemre gyakorolt hatása változatos lesz. Kedvezően hathat a fizikai (offline) üzlettel rendelkező kiskereskedőkre, főleg mivel amíg tart a járvány, addig a fogyasztók továbbra sem költenek utazásra és szabadidős tevékenységekre. Biden magasabb minimálbér bevezetésével, a segélyek elektronikus átutalásával (electronic benefit transfers, EBT) és a kiegészítő élelmiszersegély-program (korábbi nevén élelmiszerjegy) finanszírozásának növelésével célba veheti az USA-ban kialakuló egyenlőtlenséget is, melyet a tehetősebbek adójának növelése is ellensúlyozhat (például a tőkejövedelmekre kirótt adó növelése révén). Ennek célja az alacsonyabb jövedelmű családok szabadon felhasználható jövedelmének növelése, de egyúttal visszafoghatja a skála másik végén tapasztalható költekezést is. Ebben a kontextusban az olcsóbb („value”) cikkeket árusító kiskereskedők kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
Ugyanakkor a bérköltség az offline kiskereskedők egyik legnagyobb költségtétele, márpedig a magasabb minimálbér szűkítőleg hat majd az árrésükre. A nagyobb ármeghatározó erővel rendelkező, ismertebb márkák könnyebben tudják majd áthárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra, de az alapvető cikkeket árusító kiskereskedők nem lesznek ilyen szerencsések. A fő kérdés az lesz, hogy a költségvetési stimulus és az esetleges takarékossági intézkedések ellensúlyozni tudják-e majd a bérek növekedését.
Éttermek – a minimálbér-emelés fájni fog
A bérköltség a kiskereskedelemhez hasonlóan az éttermek kiadásainak is jelentős részét teszik ki, és Biden 15 dolláros minimálbér-javaslata, valamint a „borravalós minimálbér” eltörlése eleinte meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal kecsegtet az ágazat szereplői számára. Hosszabb távon a bérnövekedés kedvezően hathat a nagy, ismert brandekre, melyek kellő üzemi kapacitással rendelkeznek a nagyobb bérteher ellensúlyozásához szükséges automatizálás végrehajtásához. Az éttermi ágazatban az utóbbi időben szinte túl sok dolgozót alkalmaztak, de a magasabb bérköltség ésszerűsítésre kényszerítheti az üzemeltetőket. Mindez hátrányos lehet a kisebb, független egységekre, és megszilárdíthatja a nagyobb, akár tőzsdén is jegyzett vállalkozások pozícióját, melyeknek jobb a tőkeellátottsága és hatékonyabban képesek tompítani a bérkockázatot. Az alkalmi éttermi szegmens, mely jellemzően jobban támaszkodik a belföldi vendégekre, és egységei vállalati modell alapján működnek, kiszolgáltatottabb lesz, mint a gyorséttermek, melyekre a nemzetközi és a franchise-profit egészséges aránya jellemző.
Lakáspiac – nem valószínű, hogy a költségvetési ösztönzők ellensúlyozni tudják az esetleges adóemeléseket
Biden győzelme összességében várhatóan negatív hatással lesz az ágazatra. A lakáspiac az USA gazdaságának egyik alappillére, és a jövedelmet és a vevői bizalmat javító költségvetési ösztönzők hatása előbb-utóbb megjelenik a lakások iránti keresletben is, mivel egyre több fogyasztó, főleg az X generáció tagjai, képesek kifizetni a beugrót. De ez nem lesz elég ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a demokrata győzelem nyomán emelkedő társasági adó hatását. A legtöbb lakáspiaci vállalkozás teljes mértékben belföldi adófizető, és az adózás utáni nyereségük kb. 10%-kal csökkenhet. Az egyelőre kérdéses, hogy ezt a jelenlegi, kiélezett versenyhelyzetben tovább tudják-e majd hárítani a fogyasztókra, de ha a kínálat szűkül, akkor még akár ez is előfordulhat.
Ha Biden adókedvezményt biztosít az első lakásukat vásárlóknak és/vagy intézkedéseket hoz az infrastrukturális és zöld beruházások vonatkozásában, az általánosságban kedvezően hathat a lakáspiacra, az építőanyag-gyártásra és az építőiparra. Ebből a legjobban a nagy ármeghatározó erővel rendelkező, vagy a beszállítókra kellő hatást gyakorolni képes vállalatok jöhetnek ki, melyek ellensúlyozni tudják a magasabb adókat, ugyanakkor a növekvő keresletből is profitálni tudnak.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)
