Az adatokat pedig a szoftverek jellemzően továbbítják a hatóságoknak és a fejlesztő cégeknek. A jövő kérdése, hogy megteremthető-e az egészséges egyensúly az adatvédelem és az egészségvédelem között – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A több hónapos karantén után a mindennapi élet, így az irodai munka visszaállítása mellett kell védekeznie a világnak a járvány ellen. Ezt a célt segíthetik az úgynevezett okosirodák, amelyekben érzékelőkkel, digitális eszközökkel már ma is kiküszöbölhető a nyitva felejtett ablak vagy a nem megfelelő világítás.

Járvány kontra intim szféra?

A munkavállalók nyomon követése érzékelőkkel, kamerákkal ugyanakkor még akkor is aggályos, ha ezek célja, hogy a koronavírus terjedését a járvány előtt megszokott környezetben is képesek legyünk meggátolni. A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda naprakész összefoglalójában arra figyelmeztet:

az adatvédelmi szabályok és az egészségvédelem olyan két védendő érdek, amely között egyensúlyt kell találni a mai világban.

Sok helyen ugyanakkor az egészség védelméért tett intézkedések felülírhatják a személyes adatok védelmének szempontjait, pedig erre nincs szükség. Azt javasolják, csak a szükséges adatokat gyűjtsék be a munkavállalókról, s amit lehet, anonim módon.

Kézmosáskor is ránk szólhat az iroda

A gyakorlatban már számos ötlet létezik, amellyel a járványbiztos irodák kialakíthatók. Az ügyvédi iroda közleménye példaként említi, hogy a repülőterekhez hasonlóan hőkamerák mérhetnék az irodai dolgozók hőmérsékletét az épületbe lépéskor, kiszűrve az esetlegesen fertőzött személyeket.

Az egyes helyiségekben érzékelők követhetnék nyomon, hogy a dolgozók megfelelően és megfelelő ideig mossák-e a kezüket. Továbbá egyre nagyobb szerepet kaphatnak a hang- és okostelefon-vezérelt megoldások, amelyek minimálisra csökkentik a kockázatát annak, hogy a fertőzések a felvonógombok, ajtófogantyúk és villanykapcsolók érintésén keresztül terjedjenek.

A teljes cikk: Magánadatok kontra vírusbiztos iroda: mi lesz az érzékeny infókkal?