A vád szerint a Google illegálisan tör be felhasználóinak magánszférájába, és akkor is nyomon követi őket, ha kifejezetten inkognitó módban böngésznek.
A böngészők azért találták ki a privát módot, hogy lehetővé tegyék, hogy anélkül szörfözhessük a világhálón, hogy bárki visszakereshetné az adatainkat. Ha az ember inkognitó módban keres valamit online, elvileg az ablak bezárása utána számítógépe nem fog emlékezni az online tevékenységére: kereséseire, látogatott oldalaira, belépési adataira és sütijeire.
Az amerikai 5 millió dolláros (közel 1542 milliárd forintos) perben megfogalmazott vádak szerint ez azonban csak a látszat, így a keresőóriásnak és tulajdonosa, az Alphabet vállalatnak a bíróságon kell felelnie az ügyben.
A kisbetűs rész
A Google szerint tévhit az, hogy inkognitó módban a keresési előzmények nem követhetőek vissza, illetve hogy ez a tevékenység illegális lenne részükről, mivel állításuk szerint az adatgyűjtésről előzetesen tájékoztatják felhasználóikat. Amennyiben ebben a módban látogatunk meg olyan oldalakat, melyek rendelkeznek Google Analytics eszközzel, úgy ugyanúgy követhetnek bennünket, mintha nem lennénk privát módban.
A per nagy valószínűséggel milliókat érint, akik 2016 június elsejétől privát módban böngésztek, kiket a Boies Schiller Flexner jogi vállalat képvisel majd a San José-i szövetségi bíróságon, Kaliforniában. A panasz szerint a Google „nem folytathatja majdnem minden telefonnal vagy számítógéppel rendelkező amerikai polgárt érintő a fedett és engedély nélküli adatgyűjtését.”