A világszenzációt keltő chatbot ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa: a tanuló algoritmusok szépen csendben forradalmasítják szinte az összes ipari és kereskedelmi szektort, a nagy átalakulás haszna és kára azonban távolról sem oszlik meg egyenlően.

Egy amerikai piacelemző cég 2021-ben 93,5 milliárd dollárra becsülte a globális AI-piacot, ami jelenleg már körülbelül 136,6 milliárd dollárt érhet, és 2030-ig 38,1 százalékos éves növekedést produkálhat. Ez a PwC felmérése szerint azt jelenti, hogy hét év múlva a mesterséges intelligencia 15,7 trillió dollárral járulhat hozzá a globális gazdasághoz.

A minden évben kiadott jelentést a teljesen ingyenes és nyílt forráskódú Firefox böngészőt is jegyző Mozilla Alapítvány adja ki, amelyik azért küzd, hogy az internet továbbra is mindenki számára elérhető és nyitott, közösségi erőforrás maradjon, hogy felelősségre vonhatók legyenek a nagy techcégek, mint a Google, a Facebook vagy a Microsoft, és az egyes felhasználók ne degradálódjanak a figyeleméhes felületek kattintgató rabszolgáivá.

A 2022-es Mozilla Internet Health Report ötrészes podcast formájában is elérhető, amelyben a megfigyelés és a háború, a kiszállítás és a közösségi autózás kiegyenlítetlen erőviszonyait, a térképekben mutatkozó adathiányokat, a választási dezinformációs kampányokat és a tanuló algoritmusokhoz használt egészségügyi adatkészletek előítéletességét járják körbe az ecuadori Quito kiszállítóitól a dél-afrikai Tembisa városka piacaiig, ahol egy AI-kutató az apartheid térbeli örökségét tárja fel műholdképek segítségével.

Solana Larsen, a tanulmány egyik szerkesztője szerint a mesterséges intelligencia feletti befolyás és ellenőrzés központosodása a legtöbb ember számára valójában egyáltalán nem pozitív fejlemény. Arra van szükség, hogy erősítsük a nagy techcégek és kockázati tőkealapok által finanszírozott startupok birodalmán túli technológiai ökoszisztémákat, hogy teljes egészében a megbízható AI-rendszerek bontakoztathassák ki a bennük rejlő potenciált – mondta Larsen.

Az Egyesült Államok többet fektet AI-fejlesztésbe, mint mindenki más együttvéve

Azok a techcégek és azok az országok, amelyek megfelelő mennyiségű adathoz, tehetséges fejlesztőkhöz és technológiai infrastruktúrához férnek hozzá, elképesztő versenyelőnyökhöz jutnak, és már most is elkezdték a szoftverek és hardverek feletti dominanciájuk olyan mértékű konszolidációját, amely alapvetően határozza meg, hogyan használják világszerte a mesterséges intelligenciát.

A Mozilla beszámolója szerint az Egyesült Államokban több mint 50 milliárd dollárt fektettek magánkézben lévő cégek tanuló algoritmusok fejlesztésébe, ez pedig nagyhából háromszor annyi, mint Kínában. Ehhez persze érdemes megnézni azt is, hogy Kínában az állam mennyire dotálja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás-fejlesztést, azt látjuk azonban, hogy a korábbi beszámolókkal ellentétben a kínai befektetés korántsem akkora, mint amire számítanánk, bár a Kínából érkező információk körül általában van bizonytalanság. Az állami költés nem katonai AI-célokra egyes becslések szerint 2-8,4 milliárd dollár között mozoghatott 2018-ban, ami a magánbefektetésekhez hozzátéve is messze elmarad az USA mögött. Az amerikai kormány egyébként 2022-ben még plusz 1,67 milliárd dollárt költött nem katonai AI-célokra.

A teljes cikk: Az egész emberiség kárára válhat, ha továbbra is csak a nagy techcégek fejlesztik a mesterséges intelligenciát