2020-ben a világ reklámbevételeinek több mint egyharmada áramlott a két legnagyobb globális platformhoz, a Google-t üzemeltető Alphabethez és a Facebookhoz, de gyors ütemben nő az Amazon reklámbevétele is. A médiapiac többi szereplőjének piaci részesedése ezzel párhuzamosan zsugorodik, ami lassan, de biztosan kizsigereli atartalomipart. Fenntartható-e ez az üzleti modell, mit nyer, mit veszít vele a társadalom, és mit lehet tenni, ha úgy véljük, hogy ez egy káros piaci jelenség? Ezt a kérdést járta körbe a Magyar Reklámszövetség felkérésére a KPMG annak érdekében, hogy a hazai kommunikációs ipar megfelelő információs bázison kezdhessen neki egy közös stratégia megalkotásának. 

A reklámpiac a 2000-es évek óta gyors átalakuláson megy keresztül. A bevételek mind nagyobb része áramlik az online térbe, miközben a hagyományos tartalomszolgáltatók – újság, tévé, rádió, mozi – és egyéb reklámfelületek – kül- és beltéri plakátok, egyebek – részesedése gyorsan zsugorodik. Ez önmagában nem lenne probléma, hiszen a tartalomipar is jórészt a netre költözött, de a bevételek jelentős részét két globális szolgáltató, a Google (egészen pontosan az azt üzemeltető Alphabet) és a Facebook kezében összpontosul.  

A helyzet odáig fajult, hogy 2019-ben a 615 milliárdos globális hirdetési piac csaknem fele az online térben jelent meg, és amikor ennek több mint kétharmada (205 milliárd dollár) a két nagy szolgáltatónál landol, és további 5-6 százaléka az Amazonnál és Twitternél köt ki, akkor azt mondhatjuk, hogy az online hirdetések háromnegyede és a globális hirdetési bevételek több mint egyharmada a 4 legnagyobb globális platformhoz folyik be. 

A teljes cikk: Jó a hirdetési rendszere a Google-nek, de az árnyoldaláról is beszélni kell