HelloVidék: Ahhoz, hogy rátérhessünk arra, mi várható idén az építőiparban, a piaci helyzet áttekintését a közelmúlttal kell kezdenünk…

Juhász Attila: A KSH adatai szerint az építőipar teljes kibocsátása egy év alatt 5 százalékkal esett vissza. Mi azt látjuk, hogy ezen belül a legnagyobb visszaesés a családi házak építésénél következett be. Egyáltalán nem javítja a kilátásokat, ha azt is megnézzük, hogy a nagy egészen belül hogyan változott a lakásépítések különböző fázisaiban használt termékek forgalma. Az egész országot lefedő, és a piac meghatározó szereplőjének számító Újház építőanyag kereskedelmi hálózat adatai szerint 2023 utolsó negyedévében az építőanyagok forgalma 21 százalékkal csökkent 2022-höz képest, és ez nem az árbevétel, hanem a mennyiség.

Ennél is nagyobb probléma, hogy még 2023 utolsó negyedévében is csökkent az építkezések indulásakor jellemzően használt építőanyagok forgalma.

A szerkezetépítés és a tetőfedés árucsoportok volumene az utolsó negyedévben még 43,5, illetve 18,5 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest, ezen belül a falazóelemeké 48 százalékkal zuhant, azaz lényegében megfeleződött.

Összességében az látszik, hogy kisebb mértékű volt a forgalom csökkenése azoknál a termékcsoportoknál, amelyeket épülő lakások befejezéséhez, vagy lakásfelújításokhoz használnak, vagyis a mögöttünk álló évben leginkább a korábban megkezdett munkák befejezése tartotta a lelket a magyar építőiparban. Emiatt az építőanyag kereskedők többsége 2024-re sem vár forgalom növekedést, sőt, inkább további visszaeséssel számol, mert ami ma nem épül, ahhoz ősszel nem fognak festéket, csempét, szanitereket és konyhabútort vásárolni az építkezők.

Vannak más arra utaló jelek is, hogy a 2024-es év sem hozza el az építőipar számára az enyhülést?

Nemcsak az építőanyag kereskedelem forgalmi adatai, de a kiadott lakásépítési engedélyek száma is azt mutatja, hogy a magyar lakásépítési piac még nincs túl a mélyponton, azaz nem 2023 volt az utóbbi idők leggyengébb éve, hanem 2024 lesz az. Ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal kiadott építési engedélyek számáról szóló adatai is.

A magyar lakásépítési piacon a 2010-es évek második fele a lakásépítések felfutásáról szólt. 2016-tól kezdődően a hatóságok 3-4-szer annyi lakásépítési engedélyt adtak ki (ide értjük az építések megkezdéséről szóló bejelentéseket is), mint a devizahitel válságot követő években. A kiadott engedélyek számában a mélypont 2013-ban következett be, az átadott lakások száma azonban még 2015-ig nem tudott érdemben növekedni. Ez a fáziseltolódás nem meglepő annak fényében, hogy a magyar lakáspiacon az átlagos kivitelezési idő a családi házak esetében 600 nap, lakóparki lakásokénál 908 nap, 5 emeletnél nagyobb lakóépületek esetében pedig 956 nap.

2019-es csúcsévet követően azt látjuk, hogy a Covid rendkívüli mértékben visszavetette az építési kedvet. A korábbi évi 35-37 ezer kiadott engedéllyel szemben 2020-ban 22,5 ezer új engedélyt adtak ki, és a mutató 2021-ben sem érte el a 30 ezret. Ezt követően azonban 2022 a békeévekhez hasonló 35 ezres adatot hozott, ami részben a bőkezű állami támogatásoknak és kedvezményes hiteleknek volt köszönhető, részben annak, hogy 2022 elején a személyi jövedelemadó visszatérítés számos családnak adott induló löketet ahhoz, hogy építkezésbe kezdjenek.

Ez a lendület tört meg 2023-ban, miután az orosz-ukrán háború rendkívül kedvezőtlen környezetet teremtett az építkezésekhez. Az anyagárak meglódultak, az infláció miatt a hitelfeltételek is drasztikusan romlottak, az anyagárak 26 százalékkal emelkedtek, és az állam is hátrébb lépett a támogatások terén. Ennek eredményeként 2023-ban csak 21500 építési engedélyt adtak ki, de például a III. negyedévben csak 4014 darabot, ami 800-zal kevesebb, mint a Covidot követő mélyponton volt.

A teljes cikk: Földbe állt a vidék építőipara: mi lesz a sok felújításra váró Kádár-kockával? Lesznek új pályázatok?