Csak akkor számíthatunk jelentős negatív hatásra az ingatlanpiac tekintetében, ha a vírus ismét sok áldozatot követel vagy ha valamilyen külső hatás miatt a külföldi tőke kivonul hazánkból. Mivel ezek esélye csekély, a szakértő nem számít árcsökkenésre.

Szerdán több mint 800 új koronavírusos esetet diagnosztizáltak hazánkban, az aktív fertőzöttek száma pedig megközelítette a 9 ezret, ami azt jelenti, hogy a járvány negyedik hulláma erősödik.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa emlékeztetett, korábban az első és a második hullám ellentétes hatást váltott ki az ingatlanpiacon.

„Amikor beütött a pandémia, a panellakások és a tömegtermékek ára drasztikusan csökkent, a családi házak iránt pedig megnőtt a kereslet. 2020 őszén, a második hullámban már általános, de minimális árnövekedés volt érzékelhető a nagy visszaeséshez képest, miközben a balatoni régióban a nyaralók, üdülők elkezdtek jelentősen drágulni” – magyarázta.

Hozzátette, akinek volt pénze, a járvány kirobbanását követően ingatlanba fektette azt, a kiemeltebb, keresettebb területeket emiatt felértékelődtek.

A szakértő kifejtette, a Balatont körülölelő vasútvonalon belül eső övezetekben rendkívül erőteljes volt az áremelkedés, egyes népszerű településeken a korábbi 1 millió forintos négyzetméterár néhány hónap alatt 1,3 millió forintra kúszott fel. Ehhez képest a vasúton túl akár négyzetméterenként 600 ezer forintért is hozzá lehet jutni ingatlanhoz.

Három esetben lehet visszaesés

Gadanecz Zoltán szerint egyáltalán nem valószínű, hogy a negyedik hullám megtorpanást okoz majd az ingatlanpiacon, ami részben a kormány családbarát intézkedéseinek is köszönhető. Ha mégis negatív irányba indulna el a piac, annak alapvetően három oka lehet.

„Az egyik az, ha a járvány ismét sok halálos áldozatot követel és a népesség megcsappanna. A másik, hogy valamilyen külső hatás miatt a külföldi tőke kivonulna Magyarországról, például megszűnne egy autógyár vagy egy jelentősebb multi távozna. Ezzel megrántanák a gazdaságot, a bevételkiesés mellett sokan válnának munkanélkülivé és a kereslet csökkenne” – sorolta.

A harmadik, és elmondása szerint legvalószínűtlenebb negatív befolyásoló tényező az lehet, hogy a hitelmoratóriumból kilépő embereknek valamilyen élethelyzet-változás miatt csökken a befektetési kedvük.

Mint mondta, egy egyéves szünet után százezrek kezdték el újra törleszteni a hitelüket, de mivel a tőkét sem fizették ez idő alatt, nőttek a kamatok. Ezáltal akár 4-5 évvel is megnőhet a hitel időtartama, ami pszichésen megviselhet egyeseket.

„Ennek van a legkisebb esélye. Semmi nincs kizárva, előfordulhat árcsökkenés, de azért nem reális, mert Magyarország még mindig alulról súrolja a nyugati ingatlanár színvonalát” – zárta szavait a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

| Üzleti Hírszerzés