Ötven év telt el azóta, hogy 1974-ben egy Wrigley’s rágógumi csomagolásáról először olvasták le a GS1 vonalkódot az Ohio állambeli Troy városában egy szupermarket kasszájánál. Azóta a fekete-fehér csíkos jelképek meghódították a világot: ma már napi tízmilliárd leolvasással segítik a gyorsabb, biztonságosabb kereskedelmet.

A vonalkód egy szabványos felépítésű jelkép, amely egy globálisan egyedi termékazonosítót (a korábban EAN-kódként ismert, napjainkban GTIN számként elnevezett) számsort hordoz magában. Egy nemzetközi nonprofit szervezet, a GS1 gondoskodik arról, hogy a globális termékazonosítási rendszerben valóban minden vállalkozás és annak minden terméke egyedi azonosítóval rendelkezhessen. A GS1 szervezetnek volt köszönhető, hogy az elmúlt 50 év során a vonalkódok a kiskereskedelem, az élelmiszeripar, a logisztika és számos más szektor nélkülözhetetlen technológiájává váltak, garantálva a hatékony ellátási láncokat és a termékek biztonságos útját a vásárlókhoz.

A világ változik, a kódok is változnak

A fogyasztók ma már nemcsak a pénztárnál várják el a gyors beolvasást, hanem azonnali, részletes információt is szeretnének a termékekről: például annak összetevőiről, származási helyéről, környezeti hatásairól. Ezzel párhuzamosan a márkatulajdonosok, kereskedők és szabályozó szervezetek is egyre magasabb igényeket támasztanak az adatok elérhetőségével szemben.

"A mai, egyre tudatosabb fogyasztók nemcsak vásárolni akarnak, hanem hozzájutni minden olyan információhoz a termékről, amelynek ismeretében meghozzák a vásárlási döntésüket. A termékekkel kapcsolatos transzparencia kulcsfontosságúvá vált, és ehhez új eszközök kellenek" – mondta a GS1 Magyarország üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója, Krázli Zoltán.

A jövő kódja: a GS1 szabványos QR-kód

A vonalkód születésének 50. évfordulóján a világ vezető márkái, kereskedői és e-kereskedelmi piacterei egyértelműen az új generációs QR-kódok mellett tették le a voksukat. Az új, kétdimenziós (2D) kódok – melyek immár nem fekete-fehér csíkokból, hanem kis négyzetekből épülnek fel – számos előnyt kínálnak: kisebb helyet foglalnak el a csomagoláson, több és részletesebb adatot képesek tárolni, kapcsolódnak a különböző digitális információs adatbázisokhoz, és ugyanazon kód képes kiszolgálni a fogyasztók és az üzleti partnerek igényeit is.

"Nem véletlen, hogy az olyan e-kereskedelmi piactér, mint az Alibaba, kiskereskedők, mint a Carrefour és a Lidl, valamint márkatulajdonosok, mint a Procter & Gamble, a L’Oreal vagy a Mondelezfelismerték, hogy elérkezett a változás ideje a termékazonosításban. A QR-kódok képesek új szintre emelni a fogyasztói élményt, hiszen nemcsak az árut azonosítják, hanem egy teljes történetet mesélnek el a termékről" – emelte ki Krázli Zoltán. „A globális iparági szereplők 2027 végére azt szeretnék elérni, hogy a kasszáknál minden rendszer képes legyen a kétdimenziós kódok beolvasására. Bár a dátum még távolinak tűnik, a felkészülést most kell elkezdeni” – tette hozzá a szakértő.

A szakmai szervezetek szerint a kiskereskedelmi szereplőknek célszerű stratégiát kidolgozniuk a technológia fokozatos bevezetésére, valamint felmérniük kasszarendszereik és informatikai eszközeik alkalmasságát. A gyártóknak és márkatulajdonosoknak javasolt a logisztikai és marketing részlegeik összehangolt munkája annak érdekében, hogy a kódok tartalmilag is megfeleljenek a teljes ellátási lánc és a fogyasztók elvárásainak.

A felkészülést iparági szervezetek, köztük a GS1 Magyarország szakmai támogatása is segíti. Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója szerint a korán lépő vállalkozások versenyelőnyhöz juthatnak: „A kétdimenziós kódok nemcsak információt adnak, hanem lehetőséget is kínálnak a márka és a fogyasztók közötti kapcsolat elmélyítésére.”

A csomagolás helyett a kijelzőn jelenik meg minden termékinformáció

Bár a kétdimenziós (2D) kódok technológiája már a 80-as évektől ismert, eddig nem állt rendelkezésre az olvasásukhoz szükséges széles körben elterjedt technológia, melynek segítségével a bevezetésük gazdaságos lett volna a mindennapi fogyasztási cikkeken. Az okostelefonok és az új generációs kasszaszkennerek megjelenésével azonban ez az akadály is elhárult.

A QR-kódok immár képesek információt adni például a termék lejárati idejéről, származási helyéről, tápérték- és allergéntulajdonságairól, karbonlábnyomáról, a márka fenntarthatósági törekvéseiről, valamint felhasználási tippekről, receptekről vagy akár marketing célú videókról is. Az új generációs, GS1 szabványos adatokat hordozó QR-kódok nemcsak több információt kínálnak, de szorosabb kapcsolatot is építenek a márkák és a vásárlók között. Az okostelefon kamerájával történő gyors beolvasás után elérhetővé válik minden, gyártó vagy kereskedő által megosztásra szánt adat a termékről anélkül, hogy mindazt a csomagolásra kellene zsúfolni.

Az üzleti versenyelőny kulcsa

„Az okostelefonokon keresztül könnyen elérhető tájékoztatók új lehetőségeket nyitnak a fogyasztók, gyártók és kiskereskedők számára egyaránt: biztosítanak minden szükséges és elvárt információt a fogyasztók számára, javítva a nyomon követhetőséget, és növelve a hatékonyságot az ellátási láncban, miközben lehetővé teszik a pénztárnál történő beolvasást is” – mutatott rá Krázli Zoltán.