Az AI-ra vonatkozóan eddig nem létezett semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.

Február 2-én lép életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát.

Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény - egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik.

A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét

Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek,minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.

A teljes cikk a storeinsider.hu oldalán olvasható >>