Nagy Tamás arra is kitért, hogy 2022 negyedik negyedévében az állam által indított építkezések éves szinten 43 százalékkal mérséklődtek, amit a magánszektor által kezdett építkezések, beruházások csak részben tudták kompenzálni. Ez utóbbi hajtómotorját az új fejlesztések adták.

Kiemelte, hogy az irodapiacon tavaly több mint 200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át, miközben a piac több mint 100 ezer négyzetméternyi területet tudott felszívni. Így az év végére 11 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta, ami idén az első negyedévben további 1 százalékponttal nőtt.

Nagy Tamás számításai szerint a 2023-ra tervezett átadási volumen és az attól mérsékeltebb kereslet alapján az irodapiacon ez a ráta az év végére elérheti akár 13,5 százalékot is, ami még érdemben elmarad a kritikus szinttől.

A kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek. Ugyanis a kiskereskedelem olyan kockázatokkal szembesül, amire az elmúlt években nem volt példa: egyszerre magas az inflációs nyomás, miközben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom pedig visszaesett.

Kiemelte még az ipar-logisztika jelentőségét is, amely slágertermék volt a beruházók, fejlesztők körében a koronavírus-járványt követően. A szektorban 2021-ben és 2022-ben is historikus csúcsra emelkedtek az új átadások és a kereslet. Az ipar-logisztika területén a kihasználatlansági ráta a tavaly elért 3,8 százalékról, az új fejlesztések átadásával 2023 első negyedévében 6 százalék közelébe emelkedett.

Országosan a következő években csaknem 1,5 millió négyzetméternyi új fejlesztés átadása várható. Eltolódást figyeltek meg az iparstruktúra változásával összefüggésben: a fejlesztések vidéki fókuszt kaptak. Ezek nagyrészt a keleti országrészben a debreceni, kecskeméti, miskolci járműipari, illetve elektromos ipari beruházásokhoz kapcsolódnak – mondta Nagy Tamás.

I Forrás: kamaraonline.hu