Technokrata fordulat a kormányzásban

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet alapítója előadásában rávilágított arra, hogy a választási eredmények rendkívüli felhatalmazást adtak egy új típusú kormányzati modell bevezetésére. A szakértő a „politikai fej, technokrata test” elvét emelte ki: míg a politikai irányvonalat majd az új miniszterelnök határozza meg, a minisztériumok élére piaci és szakmai háttérrel rendelkező vezetők kerülnek.

Az új kabinet legfontosabb prioritásai közvetlen hatással lesznek a befektetői bizalomra. Ilyen prioritás többek között az antikorrupciós politika, a 19 milliárd eurónyi zárolt EU forrás felszabadítása az uniós mérföldkövek teljesítésével, a dereguláció, azaz a túlszabályozottság felszámolása és a versenyközpontú, egyenlő feltételeket biztosító gazdasági környezet megteremtése.

Makrogazdaság: Euró-menetrend és a kamatpálya

Kovács Mihály András, az OTP Elemzési Központjának vezető tanácsadója a nemzetközi környezet kihívásai (pl. iráni konfliktus hatása az energiaárakra) mellett a hazai fundamentumok javulását hangsúlyozta. A hiteles euróbevezetési stratégia kidolgozása a legfontosabb katalizátor: ez önmagában radikálisan csökkentheti az ország kockázati prémiumát és a hosszú távú kamatlábakat. A szakértő szerint a forint stabilitása és az alacsony infláció lehetővé teheti a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklését, ami 2026 végére kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthet az ingatlanpiaci tranzakciókhoz.

Mikor indul meg a tőkeáramlás?

A Colliers rendezvényének záró szekcióját a Zelles-Görgey Balázs (Head of Capital Markets, Colliers) által moderált panelbeszélgetés és az élő közönségszavazás adta, ahol a piaci szereplők közvetlenül reagáltak a politikai változások várható gazdasági kihatásaira.

Az élő Mentimeter szavazás alapján a szakmai közönség középtávon egyöntetűen optimista volt, 43%-a nagyon optimista, és már rövid távon új befektetők megjelenését várja. Ugyanakkor a válaszadók 30%-a szerint a tőke érkezése az EU-források tényleges kifizetésétől függ, 28% pedig úgy véli, az igazi fordulat csak 2027-ben jön el. A hozamok csökkenésével (yield compression) kapcsolatban a résztvevők 62%-a óvatos: szerintük ez csak 2027-ben válik realitássá.

A képen balról jobbra haladva: Zelles-Görgey Balázs, Aurelia Luca, Bárány Kristóf, Kutas Gábor

A panel résztvevői – Aurelia Luca (Executive Vice President Operations Hungary and Romania, Skanska), Kutas Gábor (CEO & Chairman of the Board, Recorde AM) és Bárány Kristóf (Managing Partner, Adventum) – egyetértettek abban, hogy Magyarország megítélése az elmúlt időszakban a „befektetésre nem ajánlott” kategóriához közelített inkább.

Aurelia Luca szerint Magyarország valójában sosem került le teljesen a befektetők térképéről. Ugyanakkor az elmúlt évek politikai és gazdasági bizonytalanságai miatt sok nemzetközi szereplő kivárt. Most azonban változóban van a hangulat: a régió ellenállóbbá vált, és az idei évben elsősorban CEE-n belüli, regionális befektetéseket várnak a szakértők. Zelles-Görgey várakozása szerint a legfontosabb a cseh befektetők megnyerése, míg a balti és balkán országok befektetőinek megjelenése is nagyot lendíthet a tranzakciós volumenen.
Bárány Kristóf szerint hatalmas lökést adhat az országnak az euró bevezetésének útjára való lépés és hosszútávon versenyelőnnyé kovácsoldóhat a saját fizetőeszközeit le nem cserélő régiós országokkal szemben. Emellett elmondta, hogy jóval kedvezőbb finanszírozási feltételekre számít a hazai bankoktól, akár „interest only” hitelek megjelenése is várható, mint ahogy például Szlovákiában ez már bevett.

A panel tagjai szerint a nyugat-európai, főként német és osztrák tőke visszatérése várható, de lassabb ütemben. Közben Magyarországnak nemcsak a régiós versenytársakkal kell megküzdenie: Németország továbbra is erős alternatíva a befektetők számára. A szakmai konszenzus szerint Magyarország hosszú ideje alulsúlyozott volt a nemzetközi portfóliókban. Már az is jelentős változást hozhat, ha ez a pozíció „semlegesre” módosul – ami gyakorlatban a befektetések növekedését jelenti. Zelles-Görgey számít a francia ingatlanbefektetési alapok, az ún. SCPI-ok hangsúlyosabb megjelenésére.

Kutas Gábor szerint az eszközosztályok közül a logisztikai ingatlanok számítanak a legstabilabbnak, elsősorban euróalapú működésük miatt. A retail szektor is erősödhet, miközben az irodapiacon egy érdekes paradoxon rajzolódik ki: a kereslet nő a modern, fenntartható irodák iránt, de az új fejlesztések száma alacsony. Ez a kínálati hiány akár új beruházási hullámot is elindíthat.

Kulcskérdés: szabályozás és bizalom

A panel résztvevői egyértelműen jelezték: a befektetői bizalom visszaépítéséhez stabil és kiszámítható gazdasági környezet szükséges. Kutas Gábor kiemelte, hogy a plázastop eltörlése, az állami beavatkozások csökkentése és az átlátható szabályozás mind hozzájárulhatnak a piac élénkítéséhez.

2026 vagy 2027?

A hozamok alakulása és a befektetési aktivitás felfutása nagyban függ a kamatkörnyezettől és a makrogazdasági stabilitástól. A legtöbb szakértő szerint a fordulat jelei már 2026-ban láthatók lehetnek, de a teljes visszatérés inkább 2027-re várható. Összegezve elmondható, hogy Magyarország újra a befektetők látóterébe került, de a visszatérés nem egyik napról a másikra fog történni. A következő időszak kulcsa a bizalomépítés, a stabil gazdasági környezet és a versenyképes szabályozás lesz, ezek nélkül a tőke továbbra is könnyen más piacokat választ.

| Forrás: Colliers
| A hír szerzője: OGH Hírügynökség