Az épületeink felelősek a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 40 százalékáért, vagyis kulcsfontosságú lenne a megfogalmazott klímacélok, mint például az átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 C fokon tartása szempontjából, hogy minél fenntarthatóbbak legyenek az ingatlanok. Bár számos technológia létezik az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, a Zöld Épületek Világtanácsa (World Green Building Council) közelmúltban megjelent, “Az üzleti érveken túl” című jelentése szerint ezek alkalmazását finanszírozási és befektetési problémák akadályozzák.
Az éghajlatváltozás pénzügyi hatásainak és kockázatainak felmérésével foglalkozó „Taskforce on Climate-Related Financial Disclosures” (TCFD) nevű szervezet kutatása szerint az új, fenntarthatósági szempontok alapján épülő ingatlanok csak a feltörekvő piacokon 24,7 billió dollár befektetési lehetőséget jelentenek 2030-ra. Annak érdekében, hogy valóban megvalósulhassanak a „zöld” ingatlanfejlesztések, elkészítette a „Nettó zéró kibocsátású városok épületértékelési keretrendszere” nevű eszközt, amely támogatja a fenntarthatósági szempontok érvényesítését mind a már meglévő, mind az újépítésű ingatlanok esetében. A program célja, hogy támogassa az állami és önkormányzati vezetőket a kibocsátáscsökkentési célok elérésében; összehangolják és kibővítsék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy csökkentsék, vagy teljesen megszüntessék az épületekkel, energiafelhasználással és közlekedéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.
A Schneider Electric által az épületek értékelésére kidolgozott keretrendszer célja, hogy a szén-dioxid-mentesítési beruházások hasznosságát ne csupán pénzügyi szempontok alapján ítéljék meg a döntéshozók, hanem az ilyen fejlesztések társadalmi, környezeti és az épületek teljesítményében mutatkozó előnyeit is figyelembe vegyék.
Az új keretrendszer létrehozásán több mint 40, az ingatlanszektorban, illetve pénzügyi és technológiai területen dolgozó szakértőből álló csapat dolgozott. Az elkészült keretrendszer alkalmas arra, hogy az épületek életciklusának bármelyik pontján bevessék a fenntarthatósági törekvések érvényesítésére, így meglévő és új ingatlanok esetében egyaránt felhasználható. A keretrendszerhez egy operatív ellenőrző lista is kapcsolódik, amely annak gyakorlati alkalmazásaként működik, és a beruházás-tervezés, valamint a dekarbonizációs út minden szakaszában azonosítja a releváns technológiai lehetőségeket.
“Az épületek dekarbonizációja kulcsfontosságú lépés a nettó zéró jövő eléréséhez, azonban a mai beruházási döntések során ezt gyakran figyelmen kívül hagyják. Az úgynevezett Építési Érték Keretrendszert azért dolgoztuk ki, hogy rávilágítsunk azokra az előnyökre, amelyek a nem pénzügyi szempontok beruházási döntésekbe történő beépítéséből származnak, miközben azt is értékeljük, hogy a digitális technológiák hogyan tehetik lehetővé a nettó zéró kibocsátásra való átállást. A keretrendszert gyakorlati használatra tervezték, hogy a döntéshozók rendelkezhessenek a megfelelő tudáskészlettel a gyorsabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb beruházásokhoz” – mondta el Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója.
Az épületek adják becslések szerint a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 40 százalékát. A Schneider Electric felismerte, hogy épületeink fenntarthatóvá tétele az egyik legjobb lehetőségünk a klímaváltozás elleni küzdelemben. A vállalat az energia- és épületmenedzsment területén használható felhőalapú IoT megoldásainak köszönhetően a piacvezető cégek közé került a Verdantix független kutatócég legújabb elemzésében.
A „Zöld Quadráns: IoT Platformok az Okos Épületekhez 2022” (Green Quadrant: IoT Platforms for Smart Buildings 2022) című tanulmány a Schneider Electric rendszerei kapcsán négy kulcsfontosságú erősséget azonosított. Ezek az átfogó energiamenedzsment, a fenntarthatósági és szén-dioxid-kibocsátási jelentések elkészítésének támogatása, a prediktív karbantartás és kiskereskedelmi ingatlanportfólió-menedzsment.
| Forrás: ingatlanhirek.hu
