Kihívások és megoldások

Bár az épületüzemeltetés az ingatlanpiacon nem tekinthető a legnagyobb presztízsű üzletágnak, a COVID-19 alatt felértékelődött a szerepe, hiszen szinte mindenki tőlük várta a megoldásokat, indította a beszélgetést Barts Balázs moderátor, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ vezérigazgatója. Az első kérdés logikusan az elmúlt másfél évet érintette: hogyan reagáltak az FM-üzemeltetők a pandémia kapcsán felmerülő kihívásokra.

A járvány elején kétségbeesett ügyfelekkel találkoztam, szinte már háborús helyzetbe kerültünk, ennek is köszönhetően a tulajdonos és az üzemeltető közötti kapcsolatok minőségi szintet ugrottak. Alapvetően a létesítménygazdálkodás egy nyugodt, szinte már unalmas szakma, most pedig szinte egyik pillanatról a másikra az összes szerződést újra kellett tárgyalni, mondta Décsi Gábor, MRICS, a Dome Facility Services Group ügyvezető igazgatója.

Elsősorban kihívásként éltem meg a pandémia megjelenését, hiszen számtalan kérdést kaptunk a bérlőinktől, többek között hogyan lehet a biztonságos munkakörülményeket megteremteni. De a különböző problémák megoldható feladatokat jelentettek, amelyek megvalósításában az AM, a PM és az FM együtt dolgoztak. Jobban megismertük az irodaházakat, és ezeket az új tapasztalatokat a járvány enyhülése után is lehetne kamatoztatni akár a zöldebb működés, akár az egyes szakterületek további együttműködése érdekében, hangsúlyozta Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója.

Tanácsadó szerepbe kerültünk, hiszen sok területen vártak az FM-től megoldást, miközben számos know how-t begyűjtöttünk, új szolgáltatások indultak el, tette hozzá Fischer Róbert, a CBRE GWS ügyvezetője. Emberileg rosszul éltük meg a járványt, hiszen tragédiák árnyékolták be a munkánkat, ugyanakkor tavaly a legjobb üzleti évünket zártuk, mondta Vágó László, a NEO Property Services vezérigazgatója.

Fluktuáció és fluktuáció

Tavaly több mint 10%-os fluktuációt tapasztaltunk, a szakmunkások annyi nettóért mennek el, mint amennyi bruttót tudunk fizetni, nyitotta meg az újabb kérdéskört Barts Balázs. Nálunk is az egyik legkomolyabb probléma a fluktuáció, de nem csak a betöltetlen állásokat tudjuk nehezen meghirdetni, hanem a dolgozó kollégák is jelentős juttatásnövekedést igényelnek, tette hozzá Vágó László.

Jelenleg ez a probléma nem érint minket, inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a nálunk dolgozóknak milyen pluszt tudunk adni, ami motiválja őket a nálunk maradásra, folytatta Győri Gyula. Az FM-piacon még mindig nagyon alulértékelt a HR, de ettől függetlenül nagyobb elvándorlást mi sem érzékeltünk a COVID-19 alatt, szólt hozzá Fischer Róbert.

A demográfiai folyamatok miatt Európában egyértelműen fogy a népesség, amely befolyásolja a munkaerőpiacot, ráadásul a piacra belépők jelentős hányada alulképzett, indított más perspektívából Décsi Gábor. Majd hozzátette, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a fehérgallérosok között 10% alatt, míg a kékgallérosoknál 10-15% között tartsák a fluktuációt, de vannak olyan pozíciók, ahol sok idő eltelik, amíg megtaláljuk az állandó embereket.

Mi lesz az energiával?

Az energiaárak emelkedése szintén jelentős hatást gyakorol az FM-piacra, hiszen az energiaköltség és a humánerőforrás meghatározó tényezők az üzemeltetési költségszint kialakításánál. Mindkettőnél emelkedést láthatunk, a bérek több mint 20%-kal fognak nőni, míg az energia drágulása szintén kimagasló, és ezek a változások hamarosan a bérlőkben is tudatosulnak, mondja Vágó László.

Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk arra fektetni, hogy a drága energiát hogyan hasznosítjuk. Emellett olyan energiamixeket kell összeállítani az ingatlanokban, amelyek fenntarthatók hosszabb távon is, teszi hozzá Győri Gyula. Az energiaárak elszabadulása óriási probléma mind a bérbeadó, mind az üzemeltető és mind a bérlő számára. Az energiaárakban várható némi korrekció, de a munkaerőköltségek emelkedő tendenciát mutatnak, ezért összességében egyre fontosabbak lesznek a hatékonyságnövelő projektek – foglalja össze Décsi Gábor.

| Forrás: realista.ingatlan.com