Termőföldön naperőmű beruházás?

Naperőmű-beruházások sok esetben olyan ingatlanon kezdődnek, amely termőföldeknek minősülnek. Ahhoz, hogy a projekt végsősoron működni tudjon, a termőföldet ki kell vonni művelés alól, és jogilag át kell minősíteni.

Ennek a folyamatnak az állomásai legtöbb esetben a következők. Először a földtulajdonos és a beruházó megállapodik egymással, hogy a földtulajdonos földjén a beruházó naperőművet hoz létre. Értelemszerűen ekkor a beruházó mint jogi személy még nem jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, hiszen azt főszabályként természetes személyek szerezhetik meg. A beruházó a naperőműfejlesztés kapcsán megszerzi a vonatkozó engedélyeket (így például építési engedélyt), és ez alapján elindul a kivitelezés - még mindig termőföldnek minősülő földterületen.

A jogszabályok szerint az ingatlan átminősítésére és termelésből való kivonására azt követően kerülhet sor, hogy a kivitelezés munkálatok befejezését követően a beruházó megszerzi a használatbavételi engedélyt. Ez az a pont, amikor megnyílik a lehetőség, hogy a beruházó megszerezze a föld tulajdonjogát (vagy, ha a felek így kívánnak megállapodni, azon haszonélvezeti jogot szerezzen).

Hol az adóprobléma?

„Tulajdonváltozásra, vagy haszonélvezeti jog alapítására egy olyan helyzetben kerül tehát sor, amikor az egyébként alacsony értékű föld részleten már egy nagyértékű beruházás megvalósult. Ilyenkor, akár az ingatlan beruházó általi megvásárlása, akár az azon a beruházó javára alapított haszonélvezet illetékköteles tranzakció” – magyarázza Boross Ádám, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje. A fő kérdés az, hogy mi az ilyenkor kiszabott illeték alapja: a föld (alacsony) forgalmi értéke, vagy a teljes beruházás (már jóval nagyobb) értéke.

Az ügyben számos hivatali eljárás, és ezt követően közigazgatási per is indult. Az uralkodó állásponttá az vált, hogy az illetéket a teljes projekt (tehát a föld és az azon megvalósult naperőmű együttes forgalmi értéke) után kell kiszabni. Amellett, hogy ez egy komoly többlettényezőt jelentett a projektek költségvetésében az - másik oldalról - igazságtalannak is tűnt: a beruházó lényegében egy olyan többletérték után vált illetékkötelessé, amelyet ő maga hozott létre, és amely például nem átruházással került a birtokába. Sokan méltatlankodtak ezért az így kialakult gyakorlat miatt.

Fény az alagút végén.

Valószínűsíthetően a jogalkotó is szembesült a probléma mélységével. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban, amelynek a napokban kezdődött meg a társadalmi egyeztetése, ugyanis szerepel egy olyan rendelkezés, mely szerint illetékmentessé válik (átruházás és haszonélvezet-alapítás esetén egyaránt) a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész. Azaz teljesülni fog az igény, hogy bár technikailag olyan pillanatban kerül sor az illeték kiszabására, amikor az átruházandó ingatlan már a naperőmű beruházást is magában foglalja, a beruházás értéke nem lesz alapja az illetéknek, csupán a földrészlet.

Hiányérzet azért marad

Míg egyik oldalról mindenképpen pozitív, hogy a törvényalkotó orvosolni kívánja a fennálló problémát, addig mind a jogszabály-módosítás megfogalmazása, mind pedig annak a terjedelme vet fel problémákat. Egyrészt a jogszabály javaslatban levő „telekingatlan” fogalom semmiképpen sem szerencsés, hiszen sem az illetéktörvény, sem az új ingatlan-nyilvántartási törvény nem ad pontos választ, arra, hogy mi is minősül telekingatlannak. Ráadásul, ha az erőmű már megvalósításra került, és az építmények feltüntetése is megtörtént, akkor az ingatlan rendeltetését tekintve már nem kizárólag telekként fog minősülni, és értelmezési kérdéseket fog felvetni, hogy mire is vonatkozik az illetékmentesség.

Szintén felmerülhet az igény, hogy a szabályozást ne kizárólag naperőmű és szélerőmű fejlesztésekre vonatkozzon, hanem annál szélesebb kört foglaljon magába. Az energetikai projektek egyik fejlődési iránya jelenleg a villamosenergia-tárolók létesítése, amely a nap- és szélerőművekkel hasonló konstrukciókban működik. Indokolt lenne pl. az új szabályozást ezekre a beruházásokra is kiterjeszteni.

„A fenti problémák még a jogszabály elfogadásáig orvosolhatóak. Érdemes lehet ezért szakmai egyeztetések során még csiszolni a jogszabályszövegen” véli a Jalsovszky szakértője.