A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület elnöke az összeállításban az ingatlanpiaci tanácsadó és befektető cég, a CBRE adatai alapján közölte, az első háromnegyedévben szűk 700 millió euró volt a befektetési forgalom, csaknem 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez azt mutatja, hogy megtorpant az ingatlanbefektetési piac; a koronavírus-járvány után megindul látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése és a szigorodó monetáris kondíciók – sorolta.

Emlékeztetett, hogy 2019-ig, öt éven át töretlen volt a szárnyalás: az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, a koronavírus-járvány alatti, 2020-as gyengélkedés után pedig tavaly újra erőre kapott, húsz százalékkal bővült. A kilátások is jók voltak, a lendület azonban most megtört. Ugyanakkor a megtorpanás nem hazai sajátosság, egész Európára jellemző, és a magyar piac továbbra is vonzó célpont, de a szereplők egyelőre kivárnak – jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy “a befektetési forgalom mindenhol csökkent a régióban, és bár a lengyel és a cseh piac lényegesen nagyobb, mint a magyar, Szlovákiát és Romániát megelőzzük”. A V4 tagországokat összehasonlítva továbbra is a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, amely immár 80 százalék feletti.

“A befektetők 2020-ban a gazdasági korlátozások miatt nehezen tudtak tőkét kihelyezni, ezért arra számítottak, hogy 2022-ben, 23-ban behozhatják a 2020-ban elmaradt üzleteket, ami erős keresleti oldalt, 1,5-1,7 milliárd eurós piacot jelenthetett volna” – mondta.

Úgy fogalmazott, hogy 2024 “száraz év” lesz a piacon, mivel a mostani körülmények között kevés új projekt indul, és 2023-ban a legtöbb területen a már korábban indított fejlesztések kifutnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szektor az év első hónapjaiban nagyon erős pozíciót ért el, és az ország gazdasági teljesítménye is erős volt, így jó eséllyel nem lesz olyan hosszú és mély visszaesés, mint a 2008 2009-es volt.

Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők is azt keresik, melyik projekt tartogat gazdaságosan üzemeltethető és tényleg jó üzleti lehetőséget hosszútávon – mondta. Ezért a válság egyik pozitív hozadékának nevezte az energiahatékonyság felértékelődését.

Ismertette, hogy a szegmensek között továbbra is az irodapiac “vitte a prímet”. A CBRE harmadik negyedéves jelentése szerint a modern irodaterület 4,176 millió négyzetméterre nőtt szeptember végéig Magyarországon. A növekedésből a harmadik negyedév erőteljesen “vette ki a részét”, hiszen ekkor 82 400 négyzetméter új irodaterületet adtak át.

A keresletnövekedés visszafogottá vált, a bérlők egyelőre kivárnak. A budapesti irodaállomány összességében korszerű, de az energiaköltség most messze az üzemeltetési költség legnagyobb részét teszi ki, akár hetven százalék felett is lehet az aránya, ezért a bérlők egyre inkább keresik az energiatakarékos beruházásokat – mondta az IFK elnöke.

A logisztikai szegmens a koronavírus-járvány idején meglódult és szárnyalása azóta is tart, az idei év elképesztő rekord, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az ipari ingatlanok területe a harmadik negyedév végére 4,49 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a hárommillió négyzetmétert; tervben van további 453 ezer négyzetméter létesítése, és több mint 200 ezer négyzetméter építés alatt áll – sorolta az IFK elnöke.

A lakáspiacról Takács elmondta, az új építésű lakások értékesítési száma csökkent az idén, aminek következtében csökken a piacra hozott új lakások száma is. Hozzátette, a parlament döntésére vár az öt százalékos lakásáfa meghosszabbítása, amely szerint 2024 év végéig megszerzett építési engedély birtokában 2028 év végéig lehet kedvezményes áfával vásárolni az új lakásokat.

Eltűntek a kedvező kamatozású lakáshitelek a piacról, ezért az IFK azt szorgalmazza, hogy az AA, csaknem nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb besorolású új lakások vásárláshoz újra legyen kedvezményes lakáshitel-konstrukció – mondta az IFK elnöke.

I Forrás: magyar-logisztika.hu