A kecskeméti gyárban a hagyományos napelem-panelek súlyához képest 98 százalékkal könnyebb paneleket állítanak majd elő. Ezeket a rugalmas paneleket tetszőleges méretre lehet majd vágni, minimális súlyuknak köszönhetően pedig közlekedési eszközök, illetve könnyű szerkezetes épületek tetejére is felhelyezhetők lesznek.
A fejlesztés azért is kiemelkedő, mert Magyarország energia stratégiájában azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra az országban a villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Ezt a célt a kormány napenergia és atomenergia felhasználásával kívánja elérni, utóbbihoz járul a paksi atomerőmű bővítése. Szijjártó Péter szerint a beruházás egy kelet-nyugati együttműködésnek is tekinthető, mert a svájci székhelyű Flisom részvényeinek többsége az indiai Tata-csoport tulajdonában van.
Rahul Budhwar, a svájci székhelyű Flisom vezérigazgatója videoüzenetében elmondta, a vállalat Svájcban a napenergia előállítására alkalmas műanyag filmet gyárt, amelyet például teherjárművekre, buszokra, fogyasztói elektronikai termékekre is telepíteni lehet.
A technológiai fejlesztést Svájcban végzik, ott egy kisebb gyártóüzemmel rendelkeznek. Ugyanakkor megjegyezte, keresték a lehetőséget a terjeszkedésre és egy nagyobb gyártókapacitás létesítésére. A világszerte szóba jöhető helyszínek közül a magyar mérnökök és szakmunkások kimagasló tehetsége és a magyar kormány jelentős támogatása miatt döntöttek Magyarország és azon belül Kecskemét mellett.
A teljes cikk: www.realista.hu
