Az Európai Adatvédelmi Testület 2020 januárjában fogadta el legfrissebb (3/2019. számú) Iránymutatását, amely többek közt azt is tisztázza, hogy az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR hogyan értelmezendő a különböző vállalati és nyilvános videós megfigyelő rendszerek (például a CCTV-k) használata során.

Világossá teszi, hogyan biztosítható a személyes adatok jogszerű kezelése a hagyományos és intelligens videóeszközök alkalmazása esetén például irodaházakban, pénzintézeteknél, nagyobb munkáltatóknál vagy bevásárlóközpontokban.

Az Iránymutatás a rendelet értelmezésében, a megfelelő joggyakorlat kialakításában segít a tagállamok – így Magyarország – adatkezelőinek és hatóságainak.

A kamerák jogszabályokat sértő alkalmazása komoly bírságokkal járhat, ami több millió forint is lehet. Szabálytalan kamerás megfigyelés miatt a GDPR alapján az eddigi legmagasabb bírság Magyarországon 5 millió forint volt.

A jogszerű adatkezelés feltétele, hogy annak célját minden egyes kamerára nézve részletesen, írásban, konkrétan meghatározzák.

A „biztonság„ vagy „az Ön biztonsága” nem lehet elég indok: a jogalap nagyon sokszor a jogos érdeken alapul, amelynek „valósnak és jelen lévőnek„ kell lennie.

Így például elegendő jogalap lehet a kamerák alkalmazására, ha valaki áruházat nyit egy veszélyes környéken, az azonban már nem, ha az áruházi mosdó állapotának ellenőrzésére szerelnek fel kamerákat.

Az adatkezelést a szükséges mértékűre kell korlátozni, így például egy üzem esetében munkaidőben a vagyonmegóvási célú megfigyelés sokszor indokolatlan lehet.

A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH gyakorlata alapján egy munkahelyen a kamerás megfigyelés csak nagyon szigorú korlátok között alkalmazható, és annak célja nem lehet a munkavállalók és tevékenységük megfigyelése vagy munkahelyi viselkedésük befolyásolása

– mondta el Dr. Vári Csaba, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda adatvédelmi csoportjának vezetője.

A munkahelyi kamerás megfigyelés elsődleges célja általában a vagyonmegóvás, értékvédelem, illetőleg az emberi élet és testi épség védelme lehet.

Az adatkezelő esetről esetre köteles saját (esetleg mások) jogos érdekét az érintettek alapvető jogaival és szabadságaival összemérni. Mindig olyan megoldást kell keresni, amely a lehető legkevésbé avatkozik be a magánszférába, és a megfigyelés tényét és szükségességét időről időre felül kell vizsgálni.

A beavatkozás erőssége egyebek mellett az érintett ésszerű elvárásaitól függ. Amikor nem feltételezhető a kamerás megfigyelés – például a kikapcsolódásra szolgáló helyiségek, éttermek, mosdók esetében –, nincs jelentősége, hogy egyébként helyeztek ki tájékoztató jelzéseket, a kamera alkalmazása önmagában alapvető jogokat sérthet.

A CCTV-k által megfigyelt vagy rögzített adatok sokszor a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, ezért kezelésük során a GDPR speciális, a különleges adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései irányadók. Így például önmagában abból, hogy valaki belép a megfigyelés alatt álló területre, nem következik az, hogy a rá vonatkozó különleges adatokat nyilvánosságra is kívánja hozni, ezért ebben az esetben a vonatkozó speciális jogalap sem alkalmazható.

A biometrikus adatok kezelése is szigorú szabályokhoz kötött: az adatkezelő köteles hasonló adatok felvétele nélküli alternatívát is biztosítani, ami az érintettre nézve sem járhat korlátozással vagy további költségekkel. Így például, ha a reptéri utasfelvételnél a gyors beléptetéshez arcfelismerő rendszert alkalmaznak, kell lennie másik módszernek is azok számára, akik ehhez nem járulnak hozzá.

A megfigyelt területre való belépéskor, az ott-tartózkodás során és annak elhagyását követően is lehetőséget kell adni a tiltakozáshoz való jog gyakorlására.

A megfigyelés így általában csak akkor jogszerű, ha az adatkezelő a kérésnek megfelelően azonnal meg tudja állítani a kamerát, vagy ha a megfigyelt terület annyira lezárt, hogy az adatkezelő képes az előzetes hozzájárulását biztosítani – azaz a kérdéses területre az érintett enélkül nem is jogosult belépni.

Az Iránymutatás többszintű megközelítést javasol az átláthatóság és tájékoztatás megteremtésére. Az első szint a figyelmeztető jelzés, amely tartalmazza a legfontosabb információkat, míg a további részleteket meg lehet adni a második szinten is.

A figyelmeztető jelzésnek jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kell adnia a tervezett adatkezelésről, annak okáról, az adatkezelő személyéről, az adatvédelmi tisztviselőről vagy felelősről, illetve az érintettek jogairól.

A jelzésnek tartalmaznia kell bármilyen olyan információt, amely az érintett számára meglepő lehet, például ha az adatot harmadik személyeknek továbbítják, vagy ha a felvételt különösen hosszú ideig rögzítik.
Az adatkezelőnek magánszféra-barát technológiákat javasolt alkalmaznia a megfigyelőrendszerek kiépítésekor. Ezeknek lehetővé kell tennie az egyes területek maszkolását vagy összezavarását, illetve a harmadik személyekről készült felvételek kivágását.

Forrás: vg.hu