Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor. 2018 második negyedévétől az építőipar jelentősen növekedett, és a szerződéses állomány is sokat bővült, amivel a régióban élre kerültünk - mondta el Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.
A kormány klíma és természetvédelmi akciótervében nemcsak ágazati stratégiák, hanem konkrét cselekvési tervek is vannak. Az EU különböző determinációkat ír elő, ezért olyan klímastratégiát alakítottunk ki, ami ehhez igazodik, de fontos, hogy az átállást nem a magyar emberekkel kell megfizettetni. Szeretnénk, ha az EU következő költségvetésében a klímasemlegességet támogató gazdaság jönne létre, aminek érdekében:
- Július 1-től megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását. A Magyarországon keletkezett hulladék nagy része építési hulladék, aminek 80 százaléka nem kerül újrahasznosításra, sem szakszerű lerakásra.
- Elvárjuk a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, támogatjuk a kis-és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
- Bevezetjük a zöld államkötvényt, ami más országokban már jól működik, a cél az ebből befolyt összegekből klíma és természetvédelmi akciótervek megvalósítása
A körforgásos gazdaság szellemében folyamatosan megszüntetjük a lineáris gazdaság elemeit. A termékeket most az életciklusuk végén eldobjuk, és energetikai célokra sem használjuk, éppen ezért a cél, hogy az adott termék kerüljön vissza a gazdaságba, a termék életciklust próbáljuk a lehető leghosszabbra kitolni.
Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék, amire már az EU elkezdte egy stratégia kidolgozását, aminek célja, hogy 2035-re a mostani 47-50 százalékról 10 százalék legyen a hulladék lerakása. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, így ehhez hulladékudvarok kellenek, éppen ezért a kormány tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.
Fontos tudni, hogy az építőipar jó teljesítménye a szakembereknek is köszönhető, de az építőipari technológiák és a vállalatok is fejlődnek. Ezt a fejlődést kívánja a kormány támogatni és a körforgásos gazdaság szolgálatába állítani. A fő cél a technológiai váltás, a szakképzés és a KKV-k piacra jutásának támogatása.
Szintet kell lépni
Az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint volt. Németországban 44,4 millió forint, Magyarországon 11,4 millió forint. Egy alkalmazottra viszont Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami felveti a kérdést, hogy hol veszik el a két érték közti különbség. A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő években 3 kérdésre kell kiemelten odafigyelni, ami a hatékonyság, versenyhelyzet és a rend - hívta fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A teljes cikk: Hova tűnik el évente 200 milliárd forint a magyar építőiparból?