Az egyik nagy hazai diszkont láncnál a kezdő menedzserek már 1,1 milliós kezdő fizetést kapnak, a targoncások bére pedig eléri a bruttó 380 ezer forintot. A nagyfokú béremelkedés meddig tarthat még a kiskereskedelemben?

Magyarországon - részben a munkaerőhiány miatt - a bérek emelkedése három éve gyorsult fel. A fizetések növelését a kormány is segítette, egyrészt elvárta, hogy a bértárgyalásokon a minimálbérek emelése jelentős ütemű legyen, másrészt a járulékokat számottevő mértékben csökkentették. A kiskereskedelemben annak idején volt egy lemaradás: más ágazatokhoz képest ebben a szektorban átlagosan a dolgozók mintegy havi 20-30 ezer forinttal kevesebbet kerestek. Ez a különbég az utóbbi három évben elkezdett apadni.A kereskedelemben is évi 10 százalék feletti volt a javadalmazások emelésének üteme.Ma ott tartunk, hogy a kisboltok is tudták emelni a fizetéseket. Számukra döntő volt a járulékcsökkentés. A bérnövekedés, a korábbiaknál talán kisebb léptékben, de idén is folytatódhat. A munkaerőhiány emiatt ugyan nem szűnt meg teljesen, de a helyzet sokat javult ezen a fronton annyiban, hogy további feszültség már nem várható.

A növekvő bérek segíthetnek hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat?

Sajnos erre vonatkozó statisztikák nincsenek. De az biztos, hogy ma kevésbé éri meg kint dolgozni, mint három évvel ezelőtt. Hisz eleve hiába magasabbak a bérek mondjuk Angliában, vagy Ausztriában, amikor mellette a például a kinti megélhetési költségek is sokkal nagyobbak.

Úgy tűnik mintha az online lassan megfojtaná az offline kereskedelmet. Mennyire vészes a helyzet?

Az internetes áruházak Magyarországon elképesztő évi 30-40 százalék közötti növekedést produkálnak, tavaly pedig 729 milliárd forintos árbevételt realizáltak.

Ezek a számok természetesen óriásiak, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az online még így is csak a teljes kiskereskedelmi piac 6 százalékáért felel (igaz az iparcikkeknél már 20 százalék feletti a részesedésük). Tehát óriási növekedés ide vagy oda, az emberek a pénzük túlnyomó részét még mindig a hagyományos boltokban költik el. Azt se árt szem előtt tartani, hogy az új értékesítési csatornák mindig is kiélezett versenyben álltak egymással. A 90-es évek második felében például a plázák kezdtek el dominálni, utána a diszkontok, most épp a netes boltok erősödnek. De valószínűleg ez a növekedés is elkezd majd lassulni egy idő után.

Már idén is mérséklődhet a tempó.

Persze ettől még a régifajta boltok nincsenek könnyű helyzetben, hisz az online piactereknek megvan azaz előnye, hogy rengeteg árut tudnak felvonultatni. Ráadásul most sokan próbálnak gyorsan piacot szerezni, ezért rengeteg az akció a netes üzletekben. Viszont aki ügyes az a trendeket a maga javára tudja fordítani: a kisboltoknál is van, hogy az online és az offline értékesítés összefonódik és egymást segíti.

Előfordulhat, hogy akár csak az Egyesült Államokban nálunk is plázákat kell majd bezárni?

Az amerikai piac teljesen más sajátosságokkal rendelkezik. De az biztos, hogy a bevásárlóközpontokban nálunk is a hagyományos boltoknak nehezebb a helyzete most, mint pár évvel ezelőtt. Abba az esélylatolgatásba, hogy hol, ki fog becsukni, nem mennék bele, de tény: ha plázák nem is zárnak be, de nálunk is vannak boltbezárások. Évente mintegy 3000.

Hogy látja: a kiskereskedelemben a multik letarolhatják Magyarországot?

Letarolásról szó sincs. Az élelmiszer kiskereskedelem területén a forgalom 55-60 százaléka vándorol a nemzetközi áruházakhoz. Vagyis erős a jelenlétük a multiknak, de a Coop, a CBA, a Reál és persze a magánkézben lévő kisboltok is meghatározó szereplői a piacnak.

A teljes cikk: Kereskedelmi Szövetség: Évente mintegy 3000 bolt zár be Magyarországon