Csak hogy elöljáróban néhányat említsünk ezek közül: az újra Európa-bajnok lakásáfa hatására az építések száma várhatóan csökken, a minőségi projektekben nem indokolt, hogy csökkenjenek az új lakások árai, mindezek pedig az állomány megújulásának a lassulását erdményezhetik.
2016. január elsejétől 2019. december 31-ig él a kedvezményes lakásáfa, a közelgő határidő miatt nincs is most fontosabb kérdés az új lakások piacán, mint hogy milyen piaci változásokat fog eredményezni újra a 27 százalékos áfa. Az Eltinga elemzői összefoglalták a leggyakrabban felmerülő kérdések kapcsán a várakozásaikat, többek között az árak mozgásáról, a fejlesztési kedvről és az állomány megújulásáról.
A tanulmány alapján:
- A lakásépítések száma akár 4500 társasházi lakással, várhatóan 10 ezer alá csökken 2020-ban.
- A kiadott építési engedélyek száma már 2018 elején is csökkent, az őszi áfa-szabály módosítás viszont újabb aktivitást eredményezett a fejlesztőknél, sokan ugyanis arra számítottak, hogy további könnyítéseket is kapnak majd. a 2019-es őszi negyedév ismét magasabb engedélyszámokat hozott, kérdéses azonban, hogy ezek megvalósulnak- e, így összességében az épített lakások számának visszaesésére lehet számítani mind országosan, mind pedig a fővárosban.
- A saját célra épített lakások száma vélhetően nem tudja majd pótolni azt a visszaesést, amit a vállalkozók általi építésből ered.
- Sokak számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi fog történni a lakásárakkal.
- A lakáspiaci fejlesztők jellemzően 10-15%-os árbevétel arányos eredménnyel dolgoznak, ez nem fedezi az áfanövekedés okozta több mint 20 százalékos áremelkedést, így új fejlesztéseket csak magasabb bruttó újlakás-árak mellett hajlandóak indítani. 5 százalékról 27 százalékra történő változásának hatására kevesebb lakás épül, amihez a vásárlók várhatóan magasabb bruttó árakon juthatnak majd hozzá. A lakáskínálat hosszabb távon egyre rugalmasabb, ami az épített mennyiség nagyobb visszaesését eredményezi, amint elfogynak a már megtervezett, megkezdett projektek.
Ezen túl, a kínálati oldal is kedvezőtlenül alakulhat a vásárlók szempontjából, mert az elmúlt években dinamikusan emelkedő lakásépítési költség továbbra is nyomást gyakorol költség oldalról a lakásárakra. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján az átárazódások már az áfa-szabályok változásának bejelentését követően megindultak. Összességében a lakások 43 százalékának ára növekedett, és 15 százalékot tett ki a legalább 5 millió forinttal emelkedő otthonok aránya, 2018 harmadik és negyedik negyedévében.
A kevesebb megépült lakás, az állomány lassuló megújulását eredményezi, 2018-ban 1,3 százalékos fővárosi megújulási rátát mértek, ami várhatóan csökkenni fog. Az országos érték 0,4 százalék, amivel a legutolsók között vagyunk európai összehasonlításban. - A költségvetési bevételek az áfakulcs növelése után emelkedni fognak, de az 5-ről 27%-ra emelés azonban nem fogja eredményezni a költségvetési bevételek arányos növekedését.
- Magyarország jövőbeli 27%-os kulcsa a legmagasabb lesz EU-s összehasonlításban, 24 országban 25%-nál alacsonyabb áfakulcs van érvényben.
- Az új lakások növekvő árai mellett a használt piac felé terelődhet a kereslet, a stabilan emelkedő jövedelmek, az alacsony kamatszint, illetve a családtámogatási programok miatt jelentős visszaesésre nem számítanak.
- A visszaeső lakásépítés kisebb kapacitásszükségletet eredményez az építőiparban, így egyes szakágazatokban megszűnhet a kapacitáshiány. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a technológiai fejlesztések elindítására is kisebb lesz a nyomás.
(Forrás: portfolio.hu)