Bár nem szokás a leghíresebb techmilliárdosok között emlegetni, a japán Szon Maszajosi az utóbbi két évben legalább olyan befolyásos szereplője lett a szektornak, mint Jeff Bezos vagy Mark Zuckerberg.

A 20 milliárd dolláros vagyonnal bíró Szon holdingcégén, a Softbankon keresztül egy sor sikeres technológiai vállalatban bír jelentős részesedéssel, az Alibaba kínai online piactértől kezdve a robotikai úttörő Boston Dynamicson, egy amerikai és japán mobilszolgáltatón át az ARM brit csipgyártóig.

Az utóbbi években ennél is mert nagyobbat álmodni, és 2016-ban összeverbuválta a világ messze legnagyobb kockázati tőkelapját, a 100 milliárd dolláros Vision Fundot, hogy ígéretes startupokba fektessen.

Az összeg méretét jelzi, hogy a világ második legnagyobb kockázati tőkealapja 15 milliárd dollár felett diszponál; a Vision Fund egymaga annyi pénzt vonzott be, mint a többi amerikai kockázati tőkealap a létrehozását megelőző két és fél év alatt összesen. A gigantikus pénz nagy részét két arab olajmonarchia, a 45 százalékkal bevásárló Szaúd-Arábia és 15 százalékos részesedéssel bíró Abu-Dzabi dobta össze, Szon saját cége, a Softbank nevű technológiai holdingcég 25 százalékkal szállt be.

Az irdatlan összeget nagy részét azóta be is fektette az alap, leuralva ezzel a startuppiacot. A megalomán célok azonban a jelek szerint nem jöttek be: a Vision Fund brutális, 8,9 milliárdos mínuszt jelentett az elmúlt negyedévben; kitettsége miatt a Softbank 6,5 milliárdot bukott, 14 év után először zárt negatív negyedévet. 

A veszteség nagy része bár egyetlen félrement befektetéshez kapcsolódik, a vészmadarak szerint komolyabb problémák állnak a háttérben.

Ezért a Vision Fund kálváriája kapcsán felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a technológiai startupok körüli befektetési őrület végnapjait, egyúttal egy globális startup-krach kezdetét látjuk.