Tíz évvel ezelőtt egy földvásárlási ügylettel kapcsolatban vetődött fel egy magyar motorversenypálya építésének lehetősége - és akkor is a kormány szorgalmazta annak megvalósítását. A Balatonhoz közeli Sávoly községben a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég 80 millió eurós (akkori árfolyam közel 21 milliárd forintos) beruházással hozta volna létre a Balatonringet, amelybe a magyar állam is beszállt. Közösen hozták létre az üzemeltetésért felelős Balatonring Zrt.-t, amelyet 70 százalékban a spanyol Worldwide Circuit Management (WCM), 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. tulajdonolt.
Magyarországi versenytársa lesz a Hungaroringnak
A balatoni pálya alapkövét 2008 szeptemberében tették le, míg az első futamot 2009. szeptember 20-ára tervezték, ám a beruházás egyre csak csúszott. Végül a terv azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem hagyta jóvá a kölcsönt. Ez nem is csoda, mert a gazdaságossági számítások nem igazolták a nagyszabású tervet. A kalkulációk szerint ugyanis ha minden lehetséges hétvégén rendeztek volna valamilyen versenyt a pályán, akkor sem térült volna meg a sokmilliárdos beruházás tíz éven belül, még akkor sem, ha az átlagos jegyár (ráadásul akkori vásárlóerőn nézve) 60 ezer forint lett volna. A fejlesztési bank valamint a megkeresett kereskedelmi bankok ezért nem finanszírozták tovább a tervet, amely mögül végül a spanyol fél a Sedese Investment Group is kihátrált - amiben persze része volt a gazdasági válságnak is.
Pedig a munkák addigra már teljes gőzzel folytak. A 4232 méter hosszú aszfaltszalag földmunkáig elkezdődtek, a víz- csatorna, valamint az elektromos hálózatot megtervezték és telesen ki is építették, vagyis csupán az épületek és a pályaszerkezet kialakítása maradt hátra. Becslések szerint 30 millió eurót fektettek addig a projektbe a spanyolok. Ez azonban végül csődbe ment és végrehajtás alá került. Az M7-es autópályához közel eső területet 2012. október 13-án aukcióra bocsátották, kikiáltási ára 1,5 milliárd forint volt - míg a telken lévő adósság akkor már 3,5 milliárd forintra rúgott. Végül az árverés eredménytelenül zárult.
Már ígértek egy feltámadást
A Világgazdaság 2017-ben arról tudósított, hogy a terület tulajdonosát, a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t 2015 májusában a bíróság megszűntnek nyilvánította és kényszertörléséről is rendelkeztek, de az eljárás a kényszertörlésből felszámolásba fordult. Az akkori adatok szerint a fejlesztő céggel szemben már 4,5 milliárdos követeléssel éltek a hitelezők, viszont úgy látták, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. feltárt vagyona - ami vélhetően csak az értékes Balatonmenti telket jelentette - előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket.
A motorsport pálya annak ellenére bizonyult fiaskónak, hogy az autópályán keresztül könnyen megközelíthető lett volna az olasz, szlovén, szerb és horvát nézőknek is, valamint a közelben lévő Hévíz-Balaton Airport (akkor épp FlyBalaton Repülőtér) a más országokból érkező nézőket is fogadni tudta volna. Az akkori elképzelések szerint a Balatonring a nyári szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet vállalhatott volna.
Az előzmények ismeretében a mostani bejelentés életrevalósága, gazdaságossága minimum megkérdőjelezhető. Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt heti bejelentésében azt mondta, hogy MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel már szándéknyilatkozatot is aláírtak, s a következő lépés az, hogy a kormány február 28-ig végleges döntést hoz az ügyben, eddig egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra. A tíz évvel ezelőtti 80 millió eurós költség bizonyára nem tartható - arról nem is beszélve, hogy a közúti és légi megközelítés kiépítése vagyonokba kerülhet - feltéve, hogy a kormány ragaszkodik a megvalósításhoz.
