Alig találni már szabad szobát a nagyobb resortokban, azaz gyógy- és wellnesshotelekben az október végi hosszú hétvégékre, és a szektor befektetői oldalról is pezseg. A szakértők szerint ugyanakkor a spa és wellness szolgáltatást a nagy láncokon kívül manapság inkább muszájból izzadják ki a hoteltulajdonosok, és a magas élőmunka-igény, illetve a markáns szezonalitás miatt úgy fest, akad a szektorban jobb befektetés is, mint resortot gründolni.
A legfrissebb piaci események és elemzési adatok viszont könnyen felcsigázhatják a befektetőket. Májusban adták át a hárommilliárd forintból megújított margitszigeti Danubius Thermal Hotelt, Budapest legnagyobb gyógy-wellness szállodáját, mely szeptember elejétől négy másik Danubius-házzal együtt az Ensanához, a 2019-ben alakult legnagyobb európai gyógylánchoz tartozik úgy, hogy továbbra is a CP Holdings tulajdonában marad. A Danubius magyarországi Spa divíziója az idén augusztus végéig 8 százalékos bevételnövekedést ért el a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a két margitszigeti gyógyszálloda bevétele 12 százalékkal nőtt.
A hazai piacot uraló másik lánc, a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest is hasít: tavaly 2017-hez képest több mint másfélszeresére nőtt az árbevétel, miközben az év végére a hálózat márkája alatt jegyzett 27 hotelből 22 saját üzemeltetésbe, illetve tulajdonba, a Hunguest pedig június 30-ával a Konzum beolvadásával hatalmasra hízott Opus-csoporthoz került. A szállodalánc piacvezető szerepe erősödött, és idén ősszel nyílik a 4 milliárd forintból épülő 27. egység Nyíregyháza-Sóstón, mely a megyeszékhely legkomplexebb szolgáltatást nyújtó szállodája lesz.
Szeszélyes évszakok – háromhavonta áremelés?
„Az elmúlt években sokan léptek be ingatlanfejlesztés címszóval a turizmusba, de jelenleg alig találni a kapacitáshiány miatt nagy építőipari céget, amelyik fel tudna húzni egy resortot – és akkor a nemzetközi sztenderdekhez szokott külföldi beruházó számára alig értelmezhető adminisztratív és humánpolitikai problémákról még nem is beszéltünk” – mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A beruházók között a helyi viszonyokat jobban ismerő magyarok aránya a kereskedelmi ingatlantanácsadó CBRE elemzése szerint 60 százalékra tehető, így a 2019 első félévében a teljes hazai hotelszektorba fektetett 102 millió euró 40 százaléka köthető külföldi fejlesztőkhöz.
A jellemzően svájci frankban és euróban eladósodott piaci szereplők számára komoly fejfájást okoz az árfolyam megugrása, valamint a válság előtti időkhöz képest óvatos, már nem 90-10, hanem 50-50 százalékos finanszírozásban gondolkodó banki hitelpolitika. Az építőipari állapotok pedig a magabiztosan mozgó magyar beruházókon is kifognak, a 40 százalékos anyagár-emelkedés számos fejlesztést lehetetlenít el.
Akadt olyan befektető, aki az utolsó pillanatban lépett vissza: már minden terv elkészült, a szerződést aláíráshoz kinyomtatták, mire a kivitelező szerette volna belevenni, hogy háromhavonta újratárgyalhassa az építési költségeket.
Nyilván nem lefele vitte volna az árait, és ezt a rizikót a jelenlegi helyzetben nem kívánta vállalni a beruházó. Ez azt sugallja, hogy a sikeres fejlesztés alapja a feszes költségkontroll” – mondja Hegedűs Attila, a hotel- és ingatlantanácsadó BDO ügyvezetője. Laurent Lassier, a CBRE Magyarország idén tavasszal indult Hotel üzletágának vezetője szerint szállodaépítéskor a mozgó építési költségek miatt 8-12 százalékos pluszköltséggel érdemes kalkulálni.
Az óvatosság ebben a szektorban kiemelten fontos, hiszen a megtérülési idő jóval több, mint pl. egy lakóingatlan-fejlesztésnél. Az üzleti modelltől függően a befektető 10-20 évet is várhat a pénzére, egy luxuskategóriában tervezett szállodabelső, vagy egy nagyon komplex fürdőszolgáltatás kiépítése bő két évtizedre is kitolhatja a megtérülést. „A budapesti prémiumkategóriás hotelek esetében 10 év körül van a megtérülés, ez kb. 5 százalékos hozam, míg a nagyobb kockázatot futó hotelek esetében a magasabb hozamelvárás miatt inkább 12-15 évről, de egy komoly üzleti stratégiaváltás előtt álló szálloda esetében akár 20 évről is beszélhetünk” – magyarázza Laurent Lassier.
Olvass tovább: A magyaroknak máig a pancsolás a wellbeing - ettől szenved a magyar gyógyturizmus
(Üzleti Hírszerzés)
