Magyarországon rendkívül kedvezőek a külföldre juttatott jövedelmek forrásadóztatásának szabályai: sok más fejlett államtól eltérően, nálunk ugyanis nem vetnek ki forrásadót egy külföldi társaság részére juttatott kamat-, jogdíj- vagy osztalékjövedelemre. Ezt a kedvező adószabályt a nemzetközi adótervezésben a közelmúltban gyakran ki is használták. A magyar szabályozás mellett fontos megemlíteni az Európai Unióban már 1990-től hatályos ún. Anya-Leányvállalati Irányelvet. Ez alapján a tagállamok nem vethetnek ki forrásadót olyan osztalékra, amelyet a tagállami ország társasága egy másik tagállamban székelő anyavállalata részére fizet meg.

„Ezen irányelv és az osztalékok magyarországi forrásadó-mentessége könnyen kombinálható adóelőnyök elérésére.” - véli Jalsovszky Pál, vezető ügyvéd, Jalsovszky Ügyvédi Iroda.  Ha egy vállalatcsoport valamely EU-tagországban székelő tagja az EU-n kívüli anyavállalatának osztalékot juttatott és az adott EU-ország helyi jogszabályai (valamint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény) az osztalék kifizetését forrásadó alá vonták, úgy ez utóbbi könnyen elkerülhető volt egy magyar társaság beiktatásával. Az EU-tagállambeli társaság által Magyarországra fizetett osztalék az irányelv rendelkezései miatt mentesült a forrásadó alól, a magyar társaság által az EU-n kívülre fizetett osztalék pedig a magyar helyi szabályok miatt nem adózott. – összegezte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakembere.

Bezárul a kiskapu

Az Európai Unió Tanácsa a napokban fogadta el az irányelv módosítását, amelynek célja éppen a fentiekhez hasonló adóelkerülési technikák kiszűrése. A módosítás értelmében az irányelv által biztosított mentességek (így például az osztalék forrásadó-mentessége) a jövőben nem lesznek alkalmazhatóak olyan tulajdonosi struktúrák esetén, amelyek létrehozásának célja, vagy egyik fő célja az irányelv céljával ellentétes adóelőny kiaknázása.

A fenti szabály előreláthatólag 2016-tól lép hatályba és az EU tagállamai legkésőbb ezen nappal lesznek kötelesek a rendelkezést saját jogszabályaikba beilleszteni. „Innentől kezdve a fent leírt „magyar szendvics” megoldás valószínűleg nem fog tudni működni” - véli Jalsovszky Pál. Amennyiben a nemzetközi vállalatcsoport a magyar társaságot azzal a céllal iktatta be a társaságstruktúrába, hogy ezáltal forrásadó-mentesen tudjon Európai Unión kívüli anyavállalatának osztalékot juttatni, úgy az irányelv új szabálya alapján a leányvállalat országa megtagadhatja az irányelv szerint adómentesség alkalmazását és kivetheti az osztalékra a helyi jogszabályok szerinti forrásadót. Innentől kezdve a magyar társaság beiktatásának létjogosultsága megszűnik – tette hozzá a szakértő.

Az irányelv mostani módosításának egyéb hatásai

Az irányelv nemcsak azt írja elő a tagállamoknak, hogy mentesítsék a másik tagállamban letelepedett anyavállalatnak fizetendő osztalékot a forrásadóztatás alól, hanem azt is, hogy a kapott osztalék után az anyavállalatnak se legyen adófizetési kötelezettsége a saját országában (vagy az osztalékot fizető társaság országában fizetett társasági adót számítsák bele az anyavállalatot terhelő osztalék adóterhébe). Az irányelv jövőbeni módosítása ezen adómentesség feltételeire is hatással lesz.

A magyar társaságiadó-törvény szerint a kapott osztalék mentes a társasági adó alól, feltéve, ha az osztalék nem ún. „ellenőrzött külföldi társaságtól” származik. Az irányelv módosításának szellemében, 2016-tól viszont a kapott osztalékok adómentességének újabb kivételét kell majd a magyar jogalkotónak megalkotnia. Kérdéses, hogy ez miként fog bekerülni a magyar jogrendszerbe és milyen többletterhet fog róni azokra a magyar vállalkozásokra, akik élni akarnak a külföldről kapott osztalék adómentességének lehetőségével. Erre a választ előreláthatólag majd a 2015. év végén esedékes adótörvény-csomagban fogjuk megkapni.

(Jalsovszky - OGH - 2014. december 15.)