Baku mellett egymillió embernek épül új városrész, de külföldi cégek nélkül az ottani építőipar ezzel a bővüléssel képtelen lépést tartani. Ilyen bővülésre nyugaton nincs példa, ebből pedig a magyar építőanyag-gyártók, mérnökirodák és építészek is kivehetnék a részüket. Azerbajdzsán hasonló lehetőségeket rejt az orvosi mûszergyártóknak, a magyar mezőgazdaság teljes spektrumának és a Mol-nak is – tömören így foglalhatók össze a forrásaink által elmondott, azeri piacnyitás mellett szóló érvek.

Lényegében az NGM álláspontja is ez. „A magyar külgazdasági stratégiában kiemelt szerepet töltenek be azon gyorsan növekvő keleti államok, ahol növelni szükséges az exportpiacokon tevékenykedő cégek kiviteli forgalmát és egyben hangsúlyozni hazánk jelenlétét” – olvassuk a 2013-as költségvetési törvénytervezetben. Ehhez képest az elmúlt években csak diplomáciai területen közeledtünk a térséghez, miközben az NGM-et már évek óta bombázzák a kapcsolatok élénkítésében érdekeltek.

Az index.hu úgy értesült, az ÁKK-t is irányító Töröcskei István által alapított Széchenyi Kereskedelmi Bank lehet a kormány egyik legfontosabb partnere a külföldi üzleti hálózatépítésben. A hitelszövetkezetekkel és takarékszövetkezetekkel szorosan együttmûködő pénzintézet két héttel ezelőtt alapította meg az Új Piacok Kereskedőházat, ami a budapesti központ szerepét tölti be. Az országot behálózó szövetkezeti rendszer jó kiindulópont lehet, hiszen a kisméretû vidéki pénzintézetek helyismeretével a Kereskedőház (és a mögötte álló) bank pontosan tudni fogja, hogy milyen termékeket gyártó cégeket lesz érdemes a külföldi piacokra vinni. Év végéig az Arab-öböl térségében, a volt FÁK országokban és Szerbiában is beindulhatnak a Széchenyi Kereskedelmi Bank körül szerveződő külföldi kereskedőházak, a partnerek felkutatása és a szerződéskötések 2013-tól kezdődhetnek.

Részletek az index.hu oldalon >>