Ma Magyarországon 2,3 millió 15-34 év között fiatalból 87 700 vállalkozik. Ez mindössze 3,7%-ot jelent, ami európai és amerikai viszonylatban is alacsonynak mondható, de a megújuló energiák területe egy újabb szegmens lehet, ahol a fiatalok sikerrel indulhatnak el az üzleti életben. A megújuló energia szektor szárnyalásához... ... az egyik kulcstényező azonban a megfelelő szakemberek kinevelése lesz. Ezt célozza meg a RENEXPO UniStreet nevû rendezvénye, ahol az iskolák, a szakma képviselői és a jövő szakemberei találkozhatnak – hívta fel az OGH Hírügynökség figyelmét Lutring Tünde, a rangos szakmai esemény projektvezetője és Szabó Norbert Ádám, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Energiaügyi és megújuló energiaforrások bizottságának elnöke.
A korábbi évekhez hasonlóan a RENEXPO-n belül ismét meghirdetik az Egyetemek Utcája – UniStreet nevû eseményt, amelyen a szervező által támogatott standokon a jövő szakemberei, a felsőoktatási intézmények hallgatói jelenhetnek meg a megújuló energiákkal és energiahatékonysággal foglalkozó nemzetközi trendbemutatón. A hallgatóknak lehetőségük van találkozni a szakma magyar és nemzetközi képviselőivel és döntéshozóival, mely kiváló alkalom a kapcsolatépítésre és esetleges jövőbeni együttmûködés kialakítására.
Az UniStreet egy kiváló lehetőség az egyetemek kutatási lehetőségeinek bemutatására – többek közt a Budapesti Mûszaki Gazdasági Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem is képviselteti magát. Nemzetközi vonatkozásban az Ulmi Főiskola (Hochschule Ulm) is felvonul az Egyetemek Utcáján, különösképp a Duna Projekt elnevezésû együttmûködésüket kívánják majd bemutatni Budapesti Mûszaki Egyetemmel és a Széchenyi István Egyetemmel együtt.
„Az iskolák általában kétirányú kapcsolatépítésre törekszenek, egyrészt a szakma képviselői számára kutató-fejlesztő bázisként kívánnak bemutatkozni, és a szolgáltatásaikat eladni. Másrészt a jövőbeni szakemberek számára a képzésüket, intézményüket szeretnék ismertté tenni, illetve a lehetőségeket bemutatni, milyen gyakorlati tudásra tehetnek szert a hallgatók“ – foglalta össze a kiállítói motivációkat Lutring Tünde.
A BME például jól felszerelt laborral rendelkezik, amely lehetőséget nyújt a cégeknek a háttérvizsgálatok elvégzésére motorok, kazánok terén, illetve a hatékonyságuk mérésére. „Az értelmes, tehetséges fiatalokat szeretnénk megszólítani, összegyûjteni, mert rövidesen hiány lesz ezekből a szakemberekből, ha a megújuló energiákat hasznosító szektor rövidesen szárnyra kap” – hívta fel az OGH Hírügynökség figyelmét Dr. Lezsovits Ferenc, a BME Energetikai tanszékének egyetemi oktatójaa.
Immár 15 éve foglalkozik – ugyancsak a BME-n belül – oktatással és kutatással az Elektronikus Eszközök Tanszéke a napelemek és a megújuló energiaforrások területén. Az Egyetemek Utcáján a tanszék többek közt új félvezető laboratóriumát szeretné beharangozni, amely országos szinten is kiemelkedő kutatási feltételekkel rendelkezik. Itt a hallgatók egyedülálló módon már saját maguk állíthatnak elő egykristályos napelemcellát, és vizsgálhatják a hatékonyságát.
A Széchenyi István Egyetem (SZE-Győr) fontos célkitûzése, hogy széles körben kutassa, oktassa és népszerûsítse a megújuló energiák hasznosításának lehetőségeit. A Környezetmérnöki Tanszék a győri egyetem egyik belső kutatási főiránya mentén egy évtizede intenzíven foglalkozik a napenergia komplex hasznosításának fejlesztésével, a veszprémi Pannon Egyetemmel közösen megvalósított Mobilitás és Környezet címû kutatóegyetemi projekt pedig a fenntartható közlekedés témájának alapkutatási megalapozását szolgálja. Az egyetem törekvéseit igazolja, hogy a megújuló energiák hasznosítása témakörben az elmúlt években 80 diplomaterv készült az intézményen belül, ezek közül több az OTDK-n, az ÉTE és KvVM diplomaterv-pályázatán díjazásban részesült.
A szakemberek által elmondottakat támasztja alá Szabó Norbert Ádám, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Energiaügyi és megújuló energiaforrások bizottság elnökének előrejelzése is, aki úgy látja, a megújuló energiák területén bőségesen állnak még a fiatalok előtt kiaknázatlan lehetőségek. Az iparág fellendülése szükségszerûen megnöveli a szakemberigényt, ezért várhatóan nagyobb lehetőségük lesz a tehetséges fiataloknak a megújuló energiák alkalmazása kapcsán az elhelyezkedésre. „A FIVOSZ adatai szerint ma Magyarországon 2,3 millió 15-34 év között fiatalból 87 700 vállalkozik. Ez mindössze 3,7%-ot jelent, ami európai és amerikai viszonylatban is alacsonynak mondható, de a megújuló energiák területe egy újabb szegmens lehet, ahol a fiatalok sikerrel indulhatnak el az üzleti életben. Az ösztönzésükben, segítésükben igyekszik katalizátor szerepet betölteni az egyesület szakmai kapcsolataival, és más kézzel fogható támogatással” – hívta fel a várható trendekre a FIVOSZ munkatársa az OGH Hírügynökség figyelmét.
Érdemes közben a nemzetközi mintákra és folyamatokra is odafigyelni. A német gazdaságkutató intézet elemzői szerint a megújuló energia hasznosításából Németország gazdasága egyetlen más országhoz sem hasonlítható módon fog profitálni, 1 millió új munkahelyet teremtve (a munkaerő piaci nyitásnak köszönhetően akár jól képzett magyar szakembereknek is). Ugyanakkor ha a 80 milliós Németországban egymillió új munkahely jöhet létre, akkor Magyarországon sem elképelhetetlen 100-120 ezer munkahely megteremtése ebben a szektorban, ha sikerül vonzóvá tenni az üzleti szféra befektetései számára az alternatív energiát hasznosító mûszaki megoldásokat. A szakértők rámutattak, hogy nemcsak a megújuló energia teremthet új munkahelyeket, hanem az energiahatékonyság, az energiatárolás mellett az olyan hagyományos területek is lehetőséget rejtegetnek, mint a hulladékkezelés, hulladék újrahasznosítás, vagy akár a víztisztítás korszerûsítése.
................................
A hír szerzője: OGH
