Gyakorlatilag mindenhez hozzáfér az egybevont APEH és Vám- és Pénzügyőrség. 23 ezer állami pénzőr, több mint 100 milliárdos büdzsé és egy gigászi adatbázis – ez jellemzi nagyvonalakban az APEH, illetve a Vám- és Pénzügyőrség (VP) frigyéből születni készülő Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
Az egységes szervezet a parlament asztalán fekvő törvényjavaslat indoklása szerint egyrészt csökkenti majd a háztartások terheit, másrészt biztosítja az állam adó és adójellegû bevételeinek teljes körû védelmét és kontrollját. És nemcsak az adókét, de az adózókét is, ugyanis a NAV nem lesz arra kárhoztatva, hogy különböző ügyekben a rendőrségre vagy a VP-re várjon, ugyanis átmegy „félrendőri” szervezetbe - saját bûnüldözői csapattal. Ebből adódik, hogy az APEH és a VP állományának összefésülésekor számos státusz átalakul, így a szervezeti felépítés és az új illetményrendszer évente mintegy 3,64 milliárd pluszforintjába kerül a központi költségvetésnek. Ám a javaslat bizakodó, s úgy kalkulál: az integráció ugyan egyszeri jelentős kiadással jár (hogy mennyivel, azt nem árulja el), de a fúzió után évente akár 8-10 milliárddal kevesebből is lehet majd mûködtetni a szervezetet, mint most.
Adatbázis-házasság
Hogy ez a mûködtetés miként alakul, az egyelőre nyitott kérdés. Ugyanis a részleteket (szerkezeti felépítés, hatáskör és illetékesség) a törvény a kormány hatáskörébe utalja, hogy rendezze különböző rendeletekben. Annyi biztos, hogy a NAV tevékenységének négy alappillére az adóigazgatás, a vámigazgatás, a bûnügyi tevékenység, illetve az ezeket támogató informatika lesz. Utóbbiról annyit tudni, hogy két intézet kezeli majd a szervezeti nász nyomán létrejövő hatalmas adatbázist: az egyik a számlavezetési és nyilvántartási feladatokat látja el, a másik pedig főként a bûnügyi főigazgatóság adatait tárolja. Ugyanis a NAV tájékozódási lehetőségei most megsokszorozódtak, az adóhatósági részleg most kriminalisztikai adatokhoz is hozzáférhet szükség esetén, a bûnügyi ágazat pedig olyan információkat is megkaphat, amikhez korábban csak az APEH férhetett hozzá, a VP nem.
Minden itt összpontosul
Ami szervezet illeti: a NAV elnökét a területért felelős miniszter (a javaslat a tárcavezetőt nem nevesíti, de az atv.hu információi szerint Pintér Sándor belügy-, vagy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, munkáltatói jogait pedig a „felügyelő” tárcavezető gyakorolja. Így ő a legfőbb felügyelője a költségvetési, a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási pénzek behajtásának, a költségvetési támogatások helyes vagy hibás felhasználásának, köztartozások behajtásának, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos állami teendőknek. Illetve a NAV felel az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos ügyekért is.
Beépül, lehallgat
Hogy ennek a rengeteg feladatnak eleget tudjon tenni, a szervezetnek ismernie kell a magyar valóságot és állnia kell a versenyt a gazdasági bûnözőkkel. (Akik a törvény indoklása szerint információkat vásárolnak, állami szervezetekbe épülnek be, illetve lehallgatnak, és informatikai rendszerekbe törnek be.) Így a törvény felhatalmazza a NAV-ot, hogy titkos információgyûjtést folytasson. Ami a bírói engedélyhez nem kötött tevékenységeket illeti: a szervezet fedett nyomozót mozgósíthat (aki egy nagyobb cél érdekében bûncselekményt is elkövethet), fedőokiratot állíthat ki, illetve fedőintézményt hozhat létre. Megfigyelhet embert, autót, objektumot, és rögzítheti a látottakat és hallottakat. És ha úgy alakul, egy bûncselekmény leleplezése érdekében a NAV a különböző állami nyilvántartásokban fedett adatokat helyezhet el. Illetve legálisan ajánlhatja fel – az ügyész hozzájárulásával – a feljelentés vagy a nyomozás ejtését, ha az informátor egy jelentős bûncselekmény felgöngyölítésben segédkezik.
Megbízhatja a szolgálatokat
Továbbá a NAV, ha két évnél több börtönbüntetéssel sújtandó estet gyanít, akkor az ügyész jóváhagyásával adatokat kérhet az önkormányzati adóhatóságoktól, a postai, hírközlési szolgáltatóktól, a baktitkokat, fizetési titkokat kezelő szervtől. És ha halaszthatatlan jelzéssel teszi mindezt, akkor a kérést ügyészi jóváhagyás nélkül is teljesíteni kell, igaz, közben a NAV-nak az ügyészhez kell fordulnia, és amennyiben az nem bólint rá, a beszerzett adatokat meg kell semmisíteni. Ahhoz viszont már bírói engedély szükségeltetik, ha a NAV telefonok lehallgatását, épületek bekamerázását, levelek felbontását, e-mailek szûrését tartaná kívánatosnak. (Ezeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelheti meg.) A bíró pedig 72 órán belül köteles eldönteni, hogy helytálló-e a NAV kérése, vagy sem. Persze ha a bírói igenre való várakozás a bûnüldözés eredményességét veszélyezteti, akkor az illetékes szervek akcióba lendülhetnek, amíg megérkezik a bírói jóváhagyás vagy elutasítás.
Forrás: atv.hu
