Nem árulja el a Pénzügyminisztérium, pontosan hogyan is segítené meg a magyar állam közel 15 milliárd forinttal az Audi Hungáriát. Az összeg több mint háromszorosa a krízisalapban összegyûjtöttnek. Ami nem titok: Magyarország nemzetközi összevetésben is szembeszökően erősen függ a külföldi mûködő tőkétől. Közel 15 milliárddal támogatná a magyar állam az Audi Hungária beruházását korábbi sajtóhírek szerint, s ezzel kapcsolatban már megindult az uniós vizsgálat.
Titkos egyelőre, hogy a beruházás hány munkahelyet hozna létre, s hogy mekkora összegû lenne a közvetlen állami támogatás – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az FN.hu kérdésére sem a Pénzügyminisztérium, sem az Audi Hungária nem kívánt részleteket elárulni a beruházással, illetve a támogatással kapcsolatban (az Audi sajtóosztályán annyit közöltek: a motorgyár „tervszerû” beruházásáról van szó, de ennél többet nem mondhatnak).
Így azt is csak találgatni lehet, kiszámolta-e bárki, hogy megéri-e az adófizetők pénzéből az óriáscég beruházását segíteni. Azon is csak meditálni lehet, hogy vajon az Audi Hungária háromszor nagyobb bajban van-e a válság miatt, mint általában a magyar állampolgárok, hiszen a sajtóhírek szerint az Audinak szánt pénz több mint háromszorosa annak, mint amennyit a krízisalapban összegyûjtöttek (a kormányszóvivő, Szollár szerint eddig az alapba 4,2 milliárd forint folyt be).
Függőségünk nyilvánvalóan annak a két évtizedes gazdaságpolitikának a következménye, amely legfőbb célja a külföldi tőke bevonzása volt, s amely tagadhatatlanul látványos sikert ért el abban a tekintetben, hogy a rendszerváltás utáni időszak mély recessziójából az ország sikeresen kikeveredett, s egészen a válság nyílt kitöréséig a gazdaság bővülni tudott.
Ugyanakkor egyes közgazdászok mégis arra figyelmeztetnek: bár az eddigi gazdaságpolitikai alapelvek látszólag eredményesek voltak, hosszú távon nem lehet Magyarország fejlődését az alacsony munkaerőköltségre, s ezen keresztül a mûködő külföldi tőke bevonzására, s megtartására alapozni. Egyszerûen azért nem, mert ahogy Magyarország egyre fejlettebbé válik, a munkabérek is egyre magasabbá válnak. Az adókedvezményekkel történő csábításnak pedig az unió már most is határt szab, s ezek a lehetőségek a jövőben tovább szûkülhetnek.
Az viszont biztos múltbeli tény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi jelentése rámutatott: senki nem méri – a Pénzügyminisztérium sem – hogy a vállalatoknak nyújtott adókedvezmények és támogatások ténylegesen elérik-e a gazdaságpolitikai céljukat.
Valószínû, hogy előbb-utóbb megismerjük az Audi támogatásának pontos számait. Egy némileg hasonló ügyben, a Hankook Tire Kft. esetében ugyanis bírósági döntés született a támogatási szerződés megismerhetőségére – derül ki az ÁSZ-nak ugyanebből a jelentéséből.
Gigászi GDP-termelő
Az Audi Hungaria termeli meg Magyarország GDP-jének (bruttó hazai termékének) csaknem a 6 százalékát, míg a foglalkoztatásban betöltött szerepe ehhez az arányhoz képest eltörpül, a hazai foglalkoztatottak jó másfél ezreléke dolgozik a cégnél.
El lehet természetesen mondani, hogy az Audi Hungária foglalkoztatási hatása a magyar beszállítókon keresztül jelentkezik elsősorban. De azért az is sejthető, hogy ez a beszállítói kör sokkal jelentősebb is lehetne, ha a magyar állam kiköthette volna a magyar beszállítói hányad mértékét, de ezt a WTO (World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet) tiltja. (Ez a tilalom viszont ahhoz vezet, hogy a nagyvállalatok elszigetelten mûködnek a magyar gazdaságban – írta az ÁSZ már említett jelentése.)
Erőnyerő helyzetben
Arról sem lehet elfeledkezni, hogy az Audi szolgáltatja a magyar export mintegy 7,5 százalékát a Figyelő Top 200 2009 adatai szerint, tehát az a sajátos helyzet áll fönn, hogy egyetlen külföldi tulajdonú cég sorsa durván befolyásolja a magyar külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Az Audi hazai mûködésének tehát kemény makrogazdasági hatásai vannak.
Mindez természetesen hazánknak elképesztő mértékû kiszolgáltatottságot jelent.
Nem véletlen, hogy Gyurcsány annak idején az Audi kedvéért hajlandó volt módosítani az adóelképzelésein. (Amikor a Gyurcsány-kormány 2006-ban bejelentette a különadó bevezetését, az Audi egymilliárd euró értékû befektetés elmaradását helyezte kilátásba. A kormány végül - az Audi kedvéért – a különadót csökkenthetővé tette az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés költségével.)
De nem véletlen az sem, hogy még az olyan antikapitalistaként számon tartott baloldali értelmiségiek, mint Tamás Gáspár Miklós, vagy Szalai Erzsébet sem merik jó szívvel a multinacionális cégek keményebb megadóztatását javasolni, tartva a negatív foglalkoztatási és az exportra gyakorolt hatásoktól - amint arról egy korábbi cikkünkben hírt adtunk. Jóllehet az ÁSZ kutatóintézetének egyik értékelő tanulmánya már 2007-ben megállapította, hogy „a külföldi tulajdonosok által birtokolt gazdasági szegmens egyes közterhekből nem arányosan veszi ki a részét".
Titkos egyelőre, hogy a beruházás hány munkahelyet hozna létre, s hogy mekkora összegû lenne a közvetlen állami támogatás – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az FN.hu kérdésére sem a Pénzügyminisztérium, sem az Audi Hungária nem kívánt részleteket elárulni a beruházással, illetve a támogatással kapcsolatban (az Audi sajtóosztályán annyit közöltek: a motorgyár „tervszerû” beruházásáról van szó, de ennél többet nem mondhatnak).
Így azt is csak találgatni lehet, kiszámolta-e bárki, hogy megéri-e az adófizetők pénzéből az óriáscég beruházását segíteni. Azon is csak meditálni lehet, hogy vajon az Audi Hungária háromszor nagyobb bajban van-e a válság miatt, mint általában a magyar állampolgárok, hiszen a sajtóhírek szerint az Audinak szánt pénz több mint háromszorosa annak, mint amennyit a krízisalapban összegyûjtöttek (a kormányszóvivő, Szollár szerint eddig az alapba 4,2 milliárd forint folyt be).
Függőségünk nyilvánvalóan annak a két évtizedes gazdaságpolitikának a következménye, amely legfőbb célja a külföldi tőke bevonzása volt, s amely tagadhatatlanul látványos sikert ért el abban a tekintetben, hogy a rendszerváltás utáni időszak mély recessziójából az ország sikeresen kikeveredett, s egészen a válság nyílt kitöréséig a gazdaság bővülni tudott.
Ugyanakkor egyes közgazdászok mégis arra figyelmeztetnek: bár az eddigi gazdaságpolitikai alapelvek látszólag eredményesek voltak, hosszú távon nem lehet Magyarország fejlődését az alacsony munkaerőköltségre, s ezen keresztül a mûködő külföldi tőke bevonzására, s megtartására alapozni. Egyszerûen azért nem, mert ahogy Magyarország egyre fejlettebbé válik, a munkabérek is egyre magasabbá válnak. Az adókedvezményekkel történő csábításnak pedig az unió már most is határt szab, s ezek a lehetőségek a jövőben tovább szûkülhetnek.
Az viszont biztos múltbeli tény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi jelentése rámutatott: senki nem méri – a Pénzügyminisztérium sem – hogy a vállalatoknak nyújtott adókedvezmények és támogatások ténylegesen elérik-e a gazdaságpolitikai céljukat.
Valószínû, hogy előbb-utóbb megismerjük az Audi támogatásának pontos számait. Egy némileg hasonló ügyben, a Hankook Tire Kft. esetében ugyanis bírósági döntés született a támogatási szerződés megismerhetőségére – derül ki az ÁSZ-nak ugyanebből a jelentéséből.
Gigászi GDP-termelő
Az Audi Hungaria termeli meg Magyarország GDP-jének (bruttó hazai termékének) csaknem a 6 százalékát, míg a foglalkoztatásban betöltött szerepe ehhez az arányhoz képest eltörpül, a hazai foglalkoztatottak jó másfél ezreléke dolgozik a cégnél.
El lehet természetesen mondani, hogy az Audi Hungária foglalkoztatási hatása a magyar beszállítókon keresztül jelentkezik elsősorban. De azért az is sejthető, hogy ez a beszállítói kör sokkal jelentősebb is lehetne, ha a magyar állam kiköthette volna a magyar beszállítói hányad mértékét, de ezt a WTO (World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet) tiltja. (Ez a tilalom viszont ahhoz vezet, hogy a nagyvállalatok elszigetelten mûködnek a magyar gazdaságban – írta az ÁSZ már említett jelentése.)
Erőnyerő helyzetben
Arról sem lehet elfeledkezni, hogy az Audi szolgáltatja a magyar export mintegy 7,5 százalékát a Figyelő Top 200 2009 adatai szerint, tehát az a sajátos helyzet áll fönn, hogy egyetlen külföldi tulajdonú cég sorsa durván befolyásolja a magyar külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Az Audi hazai mûködésének tehát kemény makrogazdasági hatásai vannak.
Mindez természetesen hazánknak elképesztő mértékû kiszolgáltatottságot jelent.
Nem véletlen, hogy Gyurcsány annak idején az Audi kedvéért hajlandó volt módosítani az adóelképzelésein. (Amikor a Gyurcsány-kormány 2006-ban bejelentette a különadó bevezetését, az Audi egymilliárd euró értékû befektetés elmaradását helyezte kilátásba. A kormány végül - az Audi kedvéért – a különadót csökkenthetővé tette az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés költségével.)
Jó alkupozícióban vannak a nemzetközi nagyvállalatok a magyar kormánnyal szemben - amit a különadó esete különösen érzékletesen mutatott meg.
De nem véletlen az sem, hogy még az olyan antikapitalistaként számon tartott baloldali értelmiségiek, mint Tamás Gáspár Miklós, vagy Szalai Erzsébet sem merik jó szívvel a multinacionális cégek keményebb megadóztatását javasolni, tartva a negatív foglalkoztatási és az exportra gyakorolt hatásoktól - amint arról egy korábbi cikkünkben hírt adtunk. Jóllehet az ÁSZ kutatóintézetének egyik értékelő tanulmánya már 2007-ben megállapította, hogy „a külföldi tulajdonosok által birtokolt gazdasági szegmens egyes közterhekből nem arányosan veszi ki a részét".
(Forrás: www.fn.hu)
