...munkáltatói járulék, eltörölnék a vállalati különadót, viszont 16-ról 18 százalékra emelkedne a társasági adó. A napilapban fizetett hirdetésként megjelenő írás szerint Gyurcsány Ferenc megegyezést javasol a vállalkozókkal és a polgárokkal a versenyképesség javítása és a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében, ugyanis úgy véli, hogy a versenyképesség alapvetően a társadalmi kultúrán múlik, annak befolyásolásához pedig átfogó intézkedésekre van szükség.

Gyurcsány Ferenc 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentésre lát lehetőséget a következő időszakban, de szerinte az adókat csak abban az ütemben lehet csökkenteni, ahogyan többletbevételei lesznek a költségvetésnek abból, hogy a kisebb adókat többen hajlandóak befizetni.

A miniszterelnök szerint ugyanis a családi- és szociális ellátások biztonsága legalább olyan fontos mint a versenyképesség javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzését pedig egyenesen tabunak minősíti.

Első ütem

Az adócsökkentési program 300 milliárd forintos első ütemében a kormányfő ajánlata szerint már 2009-ben, egy lépésben Kapcsolódó írások
Kiszivárogtak Gyurcsány elképzelései
SZDSZ: legalább ezermillárdos adócsökkentés kell
Gyurcsány: válasszanak adócsökkentést! eltörölnék a 4 százalékos vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg, a jelenlegi 16 százalék helyett. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy a jelenlegi 1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalékos adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az a fölötti részre lenne érvényes.

Emellett az általános munkáltatói járulékkulcsot 5 százalékponttal csökkentenék jövő április elsejétől úgy, hogy azt a bérek első 140 ezer forintjáig lehessen alkalmazni. Szintén a jövő évtől lépne életbe, hogy a leghátrányosabb helyzetû térségekben újonnan létrehozott munkahelyek után egyáltalán nem kellene munkáltatói járulékot fizetni a foglalkoztatás első három évében, és ez a rákövetkező három évben is csak fokozatosan érné el az általános szintet.

A program második ütemében, 2010-ben további 2 százalékponttal csökkentenék a munkáltatói járulékot, az szja 18 százalékos sávhatárát pedig már 2,5 millió forintra emelnék.
Az adócsökkentési program végére a munkáltatói járulékot összesen 10 százalékponttal faragnák le, a személyi jövedelemadóban pedig a 18 százalékos kulcsot tenné általánossá a miniszterelnök: évi 750 ezer forintig nem kellene szja-t fizetni, a 36 százalékos kulcs pedig csak a 3 millió forint feletti jövedelmekre vonatkozna.

Gyurcsány Ferenc szerint így az 1.000-1.200 milliárd forintos adócsökkentés kétharmad részben a vállalkozások terheit enyhítené, egyharmadban pedig a polgárokét, és összességében 18-20 százalék körüli adócentrumot jelentene, ami már versenyképes a környező országok némelyikében alkalmazott egykulcsos adóval is.

Garancia

A pártelnök-miniszterelnök cikkében úgy fogalmaz: "kötelező feltenni a kérdést, mi a garancia arra, hogy a kifehéredésből várt pénz befolyik a költségvetésbe", ha ugyanis a gazdasági szereplők az adócsökkentés dacára sem hajlandóak változtatni magatartásukon, és fennmarad a szürke-fekete gazdaság jelenlegi szintje, akkor ismét növekedésnek indul a hiány.

lehet, hogy ez is kevés

Gyurcsány tehát immár valóban nekilátna a Fidesz programjának. A Fidesz választási programja 10 százalékpont körüli járulékcsökkentést javasolt, amelynek fedezetéül a foglalkoztatottság növekedése révén elért többletvételt jelölte meg. Gyurcsány fehéredésen alapuló érvelése ezzel meglehetős rokonságot mutat. A miniszterelnököt sem a Pénzügyminisztérium által felkért Kopint-Tárki tanulmánya, sem a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal szakértői, sem tudományos kutatók nem biztatták azzal, hogy pusztán a fehéredés elegendő forrásokat jelenthet az adócsökkentésre - ezt a tézist eddig csak a Fidesz politikusai hangoztatták.

Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében létrehozná az úgynevezett adócsökkentési alapot, ami egyfajta biztonsági vésztartalék lenne, és amibe 300 milliárd forint kerülne 2009-ben. Ez azt szolgálná, hogy ha a vállalkozók a kisebb adót sem fizetik be rendesen, akkor a kormány ebből pótolja a hiányzó bevételeket.

Zéró tolerancia

Az adócsökkentést a kormányfő az adminisztráció egyszerûsítésével, valamint az adóelkerüléssel szembeni zéró toleranciával egészítené ki, vagyis az eddiginél jóval szigorúbban lépnének fel azokkal szemben, akik megpróbálnak kibújni még az alacsonyabb közterhek megfizetése alól is.

Emellett lehetőséget adnának arra, hogy utólag se kapjanak büntetést azok, akik elindulnak gazdálkodásuk kifehérítése felé, vállalva a közterhek fokozatos, de teljes megfizetését. Gyurcsány Ferenc a cikkben a magyar vállalatokat segítő, aktív és patrióta magatartást javasol, külön kiemelve a kis- és középvállalatok segítését.

Közfoglalkoztatási program

A kormányfő megújítaná a szociális ellátórendszert is, ezért 2009-től Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indítana, amely szerinte 2010-ben már legalább 50 ezer embernek adna munkát segély helyett, valamint a nagy állami beruházásokban kötelezővé tenné, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka hátrányos helyzetû munkavállalók közül kerüljön ki.

A segély helyett munkát program alapelve, hogy a munkaképes korú állampolgárok közül kizárólag azok vehetnek részt a segélyezési rendszerben, akik egészségi állapotuk, esetleg más méltányolható ok miatt nem képesek munkát végezni.

A miniszterelnök új egyezséget ajánl az állam szerepének újragondolására is, ami azt jelentené, hogy az állami újraelosztás szintjét leszorítanák 43-45 százalékra, az adócentralizáció mértékét pedig 35-37 százalékra. Ugyanakkor a szociális ellátások szintjét megőrizné a kormányfő, aki elveti a drasztikus megszorításokra vonatkozó javaslatokat.

Kevesebb engedély

Az állam túlhatalmának korlátozását jelentené az is, hogy drasztikusan csökkentenék például a hatósági engedélyek számát, és szélesebb körben alkalmaznák azt az elvet, amely szerint a különböző hatóságok intézzék el maguk között a papírmunkát, ne pedig az ügyfeleket küldözgessék egymáshoz.

A kormányfő cikkében azt is indítványozza, hogy az oktatás, a kultúra és a tudomány területén Magyarország a következő fél-egy évtizedben közelítse meg a skandináv országok szintjét, ahol az oktatásra a nemzeti jövedelem 6-7 százalékát költik.

(Forrás: www.fn.hu)