A fő kivételek a Baltikumban vannak, és a legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot, írták a szerkesztőségi cikk szerzői.  

A gazdasági növekedés azért maradhatott erős a térség átlagában, mert az euróövezetben még csak most kezdődött a lassulás, viszont a kelet-európai országokban a hazai kereslet bővül, és a nyugati exportlehetőségek valamelyes csökkenéséért már kezd kárpótolni a Kelet-Európán belüli nemzetközi kereskedelem, írták a cikkben.

A fő kivétel Észtország és Lettország, ahol a "kolosszális folyómérleghiányok" és a rohanó infláció "nyaktörő sebességû" gazdasági növekedést fûtött a közelmúltig, de "most a buborék kipukkadt", a The Economist szerint.

Az új EU-tagok közül a legnagyobb Lengyelországban jobban állnak a dolgok, mármint a gazdasági növekedés továbbra is jó ütemét tekintve.

"A legnagyobb gond Magyarország, amely a legjobban függ a tőkepiacok folytatódó bizalmától. Az ingatag kormány meglepően jól teljesített a makrogazdasági stabilitás helyreállításában, az évtized eleji, katasztrofális költekezési és hitelfelvételi pénzszórás után", írta a lap. Elemzők szerint az államháztartási hiány, amely 2006-ban a GDP 9,4 százaléka volt, idén akár 3,5 százalékra csökkenhet. "Ennek azonban nagy ára volt, részint a kormány növekvő népszerûtlenségében, részint a gazdaság tavalyi, majdnem stagnálásában mérve. Azóta a gazdaság kissé föllendült, de az infláció aggasztó maradt", írták a szerzők.

"Az a kérdés, vajon a kormánynak van-e gyomra költségvetési szigorítások újabb fordulójához", írta a The Economist, emlékeztetve, hogy a közkiadások GDP-hez viszonyított aránya - még mindig 50 százalék fölött - a legnagyobb a térségben, és a magyar gazdaság nagyon rá van utalva a nyugat-európai exportra.

Romániában és Bulgáriában, az EU korrupcióval és szervezett bûnözéssel kapcsolatos aggodalmai ellenére, az elmúlt években szintén gyorsan nőtt a gazdaság, de most ezek az országok "élenjáró jelöltek egy durva landolásra", írták a The Economist cikkének szerzői.

(Forrás: www.vg.hu)