A magyar gazdaságot az idén is viszonylag lassú növekedés és magas infláció fogja jellemezni - derült ki az ICEG EC kedden publikált jelentéséből. A kutatóintézet szerint adóreform nélkül aligha képzelhető el, hogy a magyar gazdaság bővülésének üteme felzárkózzon a régió többi országának átlagához. Mfor.hu tudósítás.Az áfa-emelésnek csak akkor van értelme, ha eközben elsősorban az élőmunkát érintő adókat és járulékokat sikerül mérsékelni - hangzott el az ICEG EC kutatóintézet tegnapi sajtótájékoztatóján.
A forgalmi adók kulcsának emelése épp azt a célt szolgálná, hogy az adótömeg nem csökkenne, ám olyan formában jelenne meg, amely kevésbé hatna fékezőleg a gazdasági növekedésre. Ennek megfelelően a költségvetés bevételei sem mérséklődnének, és nem kerülne veszélybe a konvergenciaprogram fő célkitûzése, az államháztartási deficit elfogadható szintre való mérséklése.
Az is elhangzott, hogy az áfa-emelésnek egyszeri infláció növelő hatása lenne, ami megfelelő körülmények között felvállalható. A kutatóintézet munkatársai szerint emelni lehetne még a jövedéki adókat, és az úgynevezett környezetvédelmi hozzájárulásokat. Másrészt az adóhatóságnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni az eltitkolt jövedelmek feltárásának érdekében is.
Ezzel párhuzamosan az élőmunka terheit lehetne mérsékelni, elsősorban nem is az szja, hanem a társadalombiztosítási járulékkulcsok mérséklésén keresztül. Az egyszerûsítés keretén belül a különadó társasági adóba való beolvasztását javasolja a kutatóintézet, miközben jelentős kedvezményleépítést szorgalmaz.
A mai magyar társasági adójogban 1600 milliárd forintnyi adóalap kerül ki az adózás alól - hívták fel a figyelmet. További egyszerûsítő lépésként az adminisztrációs terhek átvizsgálása lenne szükséges, mondja az ICEG.
2,5 százalékos GDP-bővülés jöhet
Az ICEG EC kutatói szerint a nemzetközi konjunktúra lassú mérséklődése várható, így a külpiaci helyzet már nem lesz olyan kedvező, mint 2007-ben volt.
Ennél kedvezőtlenebbek azonban az inflációs kilátások, ami elsősorban a szárnyaló világpiaci energia- és élelmiszeráraknak köszönhető. Ezért a 2007 év végére várt inflációmérséklődés elmaradt, és ez a folyamat 2008-as évet is érinti.
Így nem meglepő, hogy az infláció idén előreláthatólag 5,4 százalék körül fog alakulni. Ennek negatív hatása a kamatcsökkenések elodázása: a jegybank 2008 második negyedéve előtt aligha fog lazítani. Ha azonban a nemzetközi pénzpiaci hangulat nem romlik számottevően, akkor az év második felében kibontakozhat egy dezinflációs folyamat, és az év végére elképzelhető, hogy a jelenlegi 7,5 százalékról akár 6,5 százalékra is csökkenhet a jegybanki alapkamat.
Jelentősen csökkenhet a deficit
A várakozásokat meghaladó bevételnövekedés miatt az államháztartás deficitje sokkal jobban csökkent a tervezettnél. Így 2007-ben az államháztartás egészére vonatkozóan a deficit a GDP hat százaléka alatt lesz, és 2008-ban elképzelhető akár a négy százalék is. Aggodalomra ad okot azonban, hogy a kiadási oldal javulása csak néhány elemében tekinthető tartósnak, a legtöbb tétele esetében a pozitív hatások csak átmenetinek tûnnek.
Az export dinamikája csökken, ezért a külkereskedelmi mérleg javulásának üteme egyre inkább mérséklődik. Ugyanakkor az adósság és a tőkejövedelmek után a külföldre történő átutalások összege stabilan növekszik, ami azt eredményezi, hogy a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye tartósan magas marad.
A finanszírozás szerkezete továbbra is erősen adósságjellegû marad, ami egyben a bruttó külföldi adósság növekedésével jár együtt. Így a nemzetgazdaság egészére vonatkoztatva a bruttó adósság el fogja érni a GDP száz százalékát.
Nem fog nőni a munkanélküliség
(Forrás: www.mfor.hu )
