A Mammut és a Westend példája rámutat egy magyar sajátosságra is: a bevásárlás mellett igen nagy hangsúlyt kapott a szórakoztatóközpont-jelleg, amely kihatott egy új életstílus kialakításában is. Az Árkád üzletközpontot üzemeltető ECE – amely Európában már mintegy 80 üzletközpontot kivitelezett – ezzel szemben szigorúan azt a szemléletet képviseli, hogy a minőségi szolgáltatók, márkák kiválasztásával jól tervezett, tisztán bevásárlásra, szolgáltatásra szakosodott üzletközpontokat hozzon létre.

A hőskor folytatásaként – elsősorban a Plaza Centers társaság – a vidéki megyeszékhelyeken is piacra vitte átlagosan 8-15 ezer négyzetméteres alapterületû bevásárlóközpontjait. „Hat-hét év üzemelés után sajnos több esetben – például Szombathelyen – is kiderült, hogy alapvető gondok vannak a tervezéssel, a koncepcióval és üzemeltetéssel – fûzi hozzá Koroknai Szabolcs –, amely a központok forgalmának és állagának visszaeséséhez vezetett. Eközben pozitív példák említhetők Pécsen és Győrben, illetve Debrecenben, Szegeden és Miskolcon vannak folyamatban jelentősebb beruházások.”

A Budai Skála átépítésével elindul egyben a második generációs plázák korszaka is. Magyarországon jelenleg 224 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont készül, igaz, hogy ezzel még mindig elmaradunk az európai átlagtól (sőt az ezer főre jutó bevásárlóközpont-terület nagyságának teintetében is). Az idén és jövőre elkészülő új egységek alapterülete szerint – a meglévők bővítését is beleértve – az európai országok közül Oroszország áll az első helyen, majd Lengyel- és Olaszország következik. Oroszországban mintegy 1,5 millió négyzetméter új terület átadásával lehet számolni.

A tendencia tehát a fővárosi beruházások felől a vidék irányába mutat, és amint a 20-30 ezer lakosú városok piaca telítődik, a kínálat tovább mozdul a 9-10 ezres lélekszámú települések felé is. Míg jelenleg a klasszikus bevásközpontok, továbbá a Stop.Shop. vagy a Buy-Way típusú áruházak 60,2 százaléka található Budapesten, a tervek szerint 2007 végéig elkészülő 220 ezer négyzetméter új területből mindössze egyetlen bevásárlóközpont, a 65 ezer négyzetméteres Aréna Pláza készül Budapesten a Kerepesi úti ügetőpálya helyén, míg a többi vidéken.

További új trend, hogy több autópláza-üzlet is megnyitotta, illetve megnyitja kapuit hazánkban. Székesfehérvár és Pécs után novemberben ért révbe a Soroksári úti beruházás első szakasza. Az autópláza típusú értékesítési versenybe még két szereplő bekapcsolódása várható: a budaörsi Autobahn és az M3-as mellett épülő Európa Autópláza lesznek az új kihívók.

Az értékesítési és lízingtanácsadó úgy látja, amellett hogy 2005-től új lendületet kapott a piac az úgynevezett “Strip Mall”-ok (Stop.Shop. vagy a Buy-Way típusú áruházak), illetve a “stand alone” márkák (IKEA) számára épülő big boxok irányába, érdekes módon tapasztalható igényként jelenik meg, hogy a mai közép korosztály számára újraélesszék a hagyományosabb vásárlást lehetővé tevő áruházakat (például a SKÁLA).

“Felmérések szerint sok brand vagy márkaüzlet eddig azért maradt távol hazánktól, mert nem volt lehetősége a márkanevéhez méltó nagyságú és színvonalú üzlet megnyitására. A Váci utca, az Andrássy út, a Divat Csarnok, a Palazza Dorottya, az Opera környéke, a Deák Ferenc utca újraéledése azt jelzi, hogy megújulnak a hagyományos sétáló-, és bevásárlóutcák is. Így 10-15 év alatt a hiánygazdaságból egy sokszínû és színvonalas versenypiac alakult ki“– összegzi a szakember a piaci körképet.

(O|G|H - Orbán Róbert)