... valamennyi nagy magyar és nemzetközi kereskedelmi vállalkozó tagja van – nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz.   Arról próbálják a döntéshozókat meggyőzni, hogy az új, jelenleg az Országgyûlés előtt lévő gyógyszer-forgalmazási törvénynek számos előnye van, amely kivétel nélkül a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Szerintük a beteg jár jól, ha ezentúl a patikákon kívül, akár a benzinkutaknál is megkaphatja a vény nélküli készítményeket, sőt, cáfolják a Magyar Gyógyszerészkamara állítását, miszerint a piac kinyitásával drágulnának a pirulák.

Árkülönbség: 250 forint

Hogy az OKSZ meggyőzze erről a politikusokat, próbabevásárlást tartottak: számos patikában és az egyik nagy üzletközpontban is ugyanazokat a termékeket, köztük babasampont, különféle fogkrémeket, tusfürdőt és szájvizet vásároltak. {mospagebreak} 

Az összehasonlítás szerint kivétel nélkül minden készítményt drágábban kaptak meg a gyógyszertárakban, a különbség húsz forinttól 250 forintig terjedt.

Ahogy a szövetség főtitkára, Vámos György lapunknak mondja: a baj nem is feltétlenül azzal van, hogy ekkora különbségek mutatkoznak – bár szerinte egy kis értékû szernél kétszáz forintos eltérés már elég durva –, hanem azzal, hogy egyetlen patikában sem tüntették fel a készítmények árait.

"Márpedig, ha ugyanazokat a készítményeket a közértekben, szakboltokban is megkaphatja a vásárló, ahol tudja, mennyiért veszi az árut, akkor ehhez a patikában is joga van" – véli a főtitkár.

A betegeknek lesz jó

Vámos György egyébként sem érti a patikusok aggodalmát, ami a gyógyszerek liberalizáció utáni forgalmazását illeti: szerinte csak a betegeknek lesz jó, ha ezentúl éjjel is hozzájuthatnak a gyógyszereikhez, s mint mondja: a "törvényjavaslat nem azt írja elő, hogy ezentúl tilos lesz például Algopyrint gyógyszertárban vásárolni".

Egyes ellenzéki képviselők felvetéseire, hogy tegyék kötelezővé a patikusi, gyógyszerész-szakasszisztensi jelenlétet az áruházakban és az üzletekben is a nyitva tartás teljes időtartama alatt, Vámos György úgy reagált: ezzel üzletenként 3-5 fővel növelni kellene az alkalmazottak létszámát.

Az OKSZ a fenti példán kívül minden gyógyszerbiztonságot segítő kormányjavaslattal és módosító javaslattal egyetért: külön engedély, nyilvántartás, elkülönített tárolás, zárt szekrény, írásos gyógyszer-tájékoztató a vásárlók részére, a kiszolgálható mennyiség korlátozása, korhatárhoz kötött vásárlás, személyes kiszolgálás előírása (tilos lenne az önkiszolgálás). A szövetség szerint a patikaszigor maradéktalanul teljesíthető a kereskedelemben.

Ahogyan azt már korábban megírtuk, a Gazdasági Versenyhivatal is azon az állásponton van: a patikaliberalizáció a betegek érdekeit szolgálja. A hivatal szakértője, Torjákné Amberger Teréz állítja, hogy az emberek nagy része nem a patikusát kérdezi meg, hanem a szomszédját vagy a családtagját.

A szakértő szerint a kivihető szerek gyenge, tünetek enyhítésére szolgáló készítmények, amelyeknél nincsen nagy veszélye a mérgezésnek.

A gyártó felelőssége

A gyógyszerészek aggodalmaira, hogy több lesz a gyógyszermérgezés, és a benzinkutasnak nem kötelessége az egyes mellékhatásokról tudnia, a főtitkár azt válaszolta: uniós előírás szerint a gyógyszerészek már most is csak azt mondhatják el a mellékhatásokról, ami az írásos tájékoztatóban szerepel.

„Ennél se többet, se kevesebbet nem mondhatnak, mert az nem a patikus, hanem a gyártó felelőssége. Innentől kezdve viszont, hacsak a páciens nem élőszóban akarja a tájékoztatót hallani, a felvilágosítást ezentúl is megkaphatja – írásos formában.”

A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a Magyar Gyógyszerészkamarát is, de egyelőre nem értük el.

(hirszerzo.hu)