Az elképzelések szerint a bebábozódó rovarba egy elektronikus chipet ültetnének, amelyet fejlődése során az állat beépítene szövetei közé, s ezáltal távirányíthatóvá válna. A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint néhány ezzel kapcsolatos konkrét elképzelés megvalósítható, míg mások nevetségesek. Egy hasonló elképzelés már csődöt mondott a szitakötőknél, amelyek a manipuláció ellenére leszálltak táplálkozni vagy párzani.

Az új forgatókönyv szerint a védelmi kutatatási projektek hivatala (DARPA) által kifejlesztett agyhullámokat sugároznának a chipeken keresztül, s ezzel stimulálnák a rovarokat. A DARPA szerint a tudósok képesek lesznek hasznot húzni a rovarok (elsősorban a szitakötők és a lepkék) több stáción át tartó (pete, lárva, báb, kifejlett rovar) fejlődési jellegzetességeiből. „Minden átváltozási stációban a rovar teste egy megújulási folyamaton megy keresztül, amely képes begyógyítani a sebeket, s újrapozícionálni a szerveket egy idegen objektum körül” – olvasható az ügynökség által készített dokumentumban.

Az idegen testek ebben az esetben természetesen különféle mikroeszközök volnának, amelyek teljes kifejlődése után alkalmasak volnának a rovar távirányítására, vagy arra is, hogy némely vegyi anyagot, például robbanószereket érzékeljenek. A DARPA elképzelései szerint a rovar”hibridek” létrehozásához szükséges eszközök akár sorozatgyártásban is készülhetnének. A fejlesztők akkor lennének elégedettek, ha egy rovart a 100 méterre lévő cél 5 méteres körzetébe tudnák irányítani. Emellett egy rovar-kiborgnak képesnek kell lennie a „releváns szenzorok” (gázérzékelők, mikrofonok, videokamerák, stb) segítségével érzékelt adatok továbbítására, illetve információk gyûjtésére a környezetéből.

A BBC-nek nyilatkozó tudósok elég szkeptikusak voltak a program kivitelezhetőségét illetően. George McGavin, az Oxfordi Egyetem rovartani szakértője egyszerûen nevetségesnek nevezte a történetet. „Nem minden őrült ötlet nélkülözi az értékeket, mert némelyikből a végén termék lesz. Az az érzésem, hogy itt valószínûleg nem születik termék a végén. Egy kifejlett rovar ugyanis alapvetően nem akar mást, mint reprodukálni magát és petéket rakni. Hogy ez megváltozzon teljesen át kellene írni a természet adta agyi kódkészletet, s szinte kizárt, hogy a metamorfózis közben sikerülne létrehozni a megfelelő helyen az eszköz és a rovar közti kapcsolatot, például a repülés befolyásolásához ” – közölte.

Andrew Parker professzora, az oxfordi természettörténeti múzeum állattani részlegének kutatásvezetője, s az állati utánzás és rejtőzködés specialistája szerint a koncepció nem is akkora butaság, de megvannak a korlátai. A technológia képes lehet közvetlenül kémiai anyagokhoz irányítani a rovarokat, s így megtalálni például egy útszéli bombát, de a repülést végig kézbentartó megoldásig még igen hosszú az út.

A múzeum rovartani szakértője, Stuart Hine is egyetértett vele, hogy lehetséges rovarok felhasználásával a robbanóanyagok felkutatása, de a rovar kiborgok ötletét teljesen a fantázia világába sorolta.

Pillanatnyilag a jelek vételének technikai akadályait sem sikerült elhárítani. A miniatûr adóvevők jeleinek összegyûjtéséhez ugyanis egy több méter átmérőjû parabolaantennára volna szükség, méghozzá közel a rovar tevékenységi helyéhez, ami a gyakorlati alkalmazás esélyét nagyban rontja, hiszen nem lehet rejtve maradni.

A DARPA mindenesetre az idén is el fog költeni erre, és más hasonlóan őrültnek tûnő programokra 2 milliárd dollárt. (Ne feledjük az internet is innen nőtt ki.) S eközben megvan az esélyük, hogy egy-egy projektjük félresiklik. A hivatal egy korábbi igazgatójának szállóigévé vált mondásával: ha tévednek, akkor nagyot tévednek.