A 19. század az irodalomtörténetben a mesék virágkorának tekinthető, ami olyan feledhetetlen meseírók munkásságának és gazdag képzeletének köszönhető, mint E. T. A. Hoffmann, Oscar Wilde, a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen. A gyámoltalan hősök sokszor tragédiában végződő történetei közt üdítő színfolt Andersen szatirikus tanmeséje, A császár új ruhája. Mint a romantikus mesékben általában, ebben a történetben sem maradhat el az erkölcsi tanítás: a képmutatás és a félelem halálos méreg, és az igazságot többnyire a gyerekek mondják ki. Esetünkben azt, hogy a „csodatakácsok” által szőtt „új ruhában” – valójában talpig semmiben – népe előtt masírozó király: meztelen! A cselekmény abszurditása olyan humorral fűszerezi meg a történetet, hogy az bármely korosztály számára garantált szórakozást jelent. Míg a gyerekek nagyokat kacagnak a helyzetkomikum által generált szituációkon, a felnőttek számára épp ilyen szórakoztató az emberi természet esendőségével való leplezetlen szembenézés.

Az opera zenéje az éppen harminc évvel ezelőtt elhunyt Ránki György alkotása. A Kossuth- és Erkel-díjjal kitüntetett zeneszerzőt nemcsak operáiról, balettzenéiről és az első magyar musicalként elhíresült, Egy szerelem három éjszakája című sikerprodukcióról ismerjük, de az 1945 utáni magyar filmgyártás egyik legtermékenyebb zeneszerzőjeként közel félszáz filmzene megalkotójaként is. Az ő nevéhez fűződik többek közt a Két bors ökröcske című rajzfilm, a Körhinta, A beszélő köntös, az Utazás a koponyám körül, A Pendragon legenda, az Édes Anna, Az aranyember vagy a Villa Negra románca című filmek kísérőzenéje, de nagyot vétenénk gyerekkorunk kedvenc bábfilmsorozata, a Mekk Elek, az ezermester ellen, ha pont annak zenéjét nem említenénk. Ránki zenei pályafutásának csúcsát a Magyar Rádió felkérésére komponált Pomádé király új ruhája jelentette, amelyért 1954-ben Kossuth-díjat vehetett át. Az Andersen-mese nyomán íródott és a személyi kultusz időszakában igencsak áthallásos darab szövegét a Nyugat harmadik nemzedékének kiemelkedő alakja, a költő-műfordító Károlyi Amy készítette, akit a Magyar Rádió berkeiben sodort össze az élet a zeneszerzővel. Az erős társadalomkritikai felhang miatt a darabot több mint negyven éven keresztül a közönség csak erősen cenzúrázott változatban élvezhette, amelyből a szatirikusan társadalombíráló részeket és a szerelmi szálat teljesen kilúgozták.

A Müpa Operamatiné sorozatában a 2018-ban felújított, eredeti változattal találkozhatunk, amelyben Pomádé király udvartartása Toronykői Attila rendezésében, Oberfrank Péter vezényletével, a Sinfonietta Erudita és a Discantus Énekegyüttes előadásában elevenedik meg. A király szerepében az Operaház basszbariton magánénekesét, Kőrösi Andrást hallhatjuk, aki éppoly kiválóan hozza a hatalmától megrészegült uralkodó karakterét, mint a legendás Székely Mihály az ősbemutatón, vagy a szerep későbbi legismertebb megformálója, Gregor József.

Bővebb információ az előadásról >>

| Forrás: MÜPA