Mi lehet a nagyszabású multifunkcionális kulturális beruházások lehetséges küldetése? – erre a kérdésre kereste a választ az a panelbeszélgetés, amelynek fő témája az volt, hogy a nagy volumenű és összetett kulturális infrastruktúrafejlesztések világszerte az innováció hajtóerejeként és a kulturális fogyasztás katalizátoraként működnek. A világ jelenleg is folyamatban lévő nagyszabású multifunkcionális fejlesztéseinek egyike a Liget Budapest, amelyet gyakran (New York után) „Közép-Európa Central Park”-jának is neveznek. A Liget Budapest a panelbeszélgetéshez kapcsolódóan releváns esettanulmányként és megvitatásra alkalmas referenciapontként került bemutatásra, bevonva a témára globális rálátással bíró, a várostervezés, az infrastruktúrafejlesztés és a kulturális beruházások világából érkező vezető szereplőket.

David Greenbaum, a világ egyik legelismertebb múzeumtervező szakembere – nevéhez olyan intézmények fűződnek, mint a washingtoni Biblia Múzeum, Smithsonian Nemzeti Afrikai Történelmi és Kulturális Múzeum Washingtonban, illetve a normandiai Amerikai Temető látogatóközpontja Franciaországban – a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: attól lehet ma sikeres és vonzó egy város, ha gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkezik.

Az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke szerint a kulturális nagyberuházások költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni. David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte: az egész projektet jellemzi az átjárhatóság, példaként említve a transzparens tereivel a zöld környezetébe illeszkedő hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát.

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője kiemelte, hogy az Új Nemzeti Galériát úgy tervezték meg, a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba, ezért az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével. Emlékeztetett rá, hogy a SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra.

Az építész szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz. Serena Di Giuliano elmondta, hogy arra törekedtek, hogy az épület várható ökológiai lábnyoma, ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, ezért a lehető legkisebb alapterülettel számoltak. Az Új Nemzeti Galéria egész tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, ezért az építész szerint ez az épület nem jöhetne létre sehol máshol, nem létezhet a Városliget jelentette kontextus nélkül.

A kerekasztal beszélgetést vezető Szántó András, New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője azt emelte ki, hogy a Liget Budapest Projektből hiányzik még, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhetne meg. Emlékeztetett arra is, hogy a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány, alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum, de hiányzik az Új Nemzeti Galéria.

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója fontosnak nevezte, hogy a most zajló Liget Budapest projekt hosszú távon fenntartható kulturális beruházás, mert kreatív dinamizmussal viszonyul a Városliget tradícióihoz. Graham Bell szerint a világjárvány a kulturális örökségről vallott gondolkodást is megváltoztatta, így már nem elég, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, és magunkban továbbgondoljuk, hanem részévé akarunk válni a történetnek. A brit szakember szerint a Liget Budapest projekt erről is szól, ráadásul a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen benne, ezért ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel (Múzeum-sziget)

A beszélgetésen a nemzetközi szakemberek egyetértettek abban, hogy a Liget Budapest Projekt egyedülálló kulturális fejlesztés, ami hatalmas előrelépést és vonzerőt fog jelenteni Budapestnek.

| Forrás: realista.ingatlan.com