A délutáni programok között zajlott a MaReSz Event Hub is, amely a rendezvények újraindulását három aspektusból közelítette meg. A MICE szektor kilátásait boncolgató első kerekasztal-beszélgetés nemzetközi kitekintéssel a kongresszusok és konferenciák várható tendenciáit mutatta be, Ferenczy Anikó, a Novotel Budapest City & Budapest Congress Center értékesítési és marketingigazgatója moderálásával. Beszélgető partnerei voltak Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda szakmai igazgatója, Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója, a MaReSz elnöke, Rácsai Ágnes, a Microcosmos DMC ügyvezetője, a Magyar Beutaztatók Szövetsége MICE munkacsoportjának vezetője, valamint Székely Andrea, a Weco Travel üzletág-vezetője.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a nemzetközi rendezvények legnagyobb kihívásai többek között a beutazási nehézségekből és szabályozási különbségekből fakadnak, de a koronavírustól függetlenül vannak további fejlesztési lehetőségek Magyarország MICE szegmensében, hogy regionális hubként előkelőbb helyre kerülhessen. Összességében elmondható, hogy az éledezés már elindult a piacon – egyelőre azonban főként a kisebb létszámú, belföldi résztvevőkkel tartott rendezvények terén.

A kongresszusok és konferenciák várható tendenciáit boncolgatták a szakemberek a MaReSz Event Hubon Fotó: turizmus.com

A nagyobb rendezvények, például a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán is látható, hogy egyelőre a szektor belföldi része az, amely erősödik, a regisztrált résztvevők közel 80 százaléka ugyanis itthonról érkezik majd Budapestre.A szakemberek szerint a nemzetközi rendezvényszervezés regenerálódása elhúzódhat, várhatóan legkorábban 2024-re érheti el a 2019-es szintet. Ganczer Gábor hozzátette, az is nehézséget okoz, hogy a szektorban dolgozó 100 ezer munkavállaló közel 30 százaléka eltűnt a koronavírus-járvány alatt, más munkát találtak, amíg a rendezvényszervezés leállt. Most pedig, az újraindulásnál nehéz pótolni őket, hogy továbbra is minőségi rendezvényeket tarthassanak.

Békefi Anna arról beszélt, szükséges lenne egy minősítési rendszer is, illetve támogatások a MICE rendezvényeknek, mert a konkurens városokkal szemben le vagyunk maradva. Fontos lenne, hogy a szektor mentes legyen a politikától, és például a főváros és a kormány közös támogatási csomagot hozna létre a szakmai rendezvényeknek.

A második kerekasztal-beszélgetés a corporate oldal szempontjából vizsgálta meg az újraindítás lehetőségeit Kovács Dániel, a Roxer Kft. kreatív igazgatója moderálásával, Liptay Gabriella, a KPMG marketing- és kommunikációs igazgatója, Salgó András, a BMW Group Magyarország vállalati és kommunikációs igazgatója, valamint Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója részvételével.

A beszélgetés során a piaci szakemberek az általános gazdasági aspektusok mellett a partnerkapcsolatok és műfaji sajátosságok megváltozását boncolgatták, végszóként pedig igyekeztek jó tanácsokkal ellátni a szakmai szereplőket, hogy a közös gondolkodásra, rugalmasságra, stratégia orientáltságra, mérhetőségre még nagyobb hangsúlyt próbáljanak fektetni a jövőben.

A MaReSz Event Hub utolsó kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők megosztották tapasztalataikat a nagy nemzetközi kulturális, sport- és üzleti rendezvények szervezéséről, beszéltek a kihívásokról és az ezekre válaszul adott megoldásokról. Ezúttal Gloviczki Ákos, a Hungexpo szolgáltatás üzemeltetési és értékesítési igazgatója moderátor szerepben kérdezte Ganczer Gábort, a Hungexpo vezérigazgatóját, Kádár Tamást, a Sziget Zrt. cégvezetőjét, Mihók Attilát, a Nemzeti Sport Ügynökség ügyvezető igazgatóját, Varga Lajost, a Valton Kft. ügyvezető tulajdonosát és Hegyi Attilát, az Albatros Party Service és a Rampart Catering Kft. ügyvezetőjét.

A nagy nemzetközi kulturális, sport- és üzleti rendezvények szervezésével kapcsolatos kihívások is asztalra kerülte Fotó: turizmus.com

A panelbeszélgetésen többek között érintették, hogy a jelenleg részben Budapesten zajló futball-Eb-re milyen biztonsági és higiéniai protokollokat vezettek be, de szóba kerültek a Hungexpón ősszel megvalósuló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a Vadászati és Természeti Világkiállítás előkészítő feladatai is. Ezen a panelbeszélgetésen is elhangzott, hogy hatalmas kihívást jelent a HR-kérdés a szektorban, sokan elhagyták a pályát, így a szakképzett munkaerő visszacsábítása kiemelt cél, hogy minőségi rendezvényeket szervezhessenek. Ennek következményeként azonban várhatóan elkerülhetetlen lesz az áremelkedés.

A kormányzati támogatási lehetőségek közül a konferencia résztvevői kiemelték a külföldi mintákhoz hasonló állami garanciavállalást és az 5 százalékos kulturális áfa bevezetésére tett javaslatot. Utóbbi kérdésének egy külön panelt is szenteltek délután, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója beszélgetett Bánki Erikkel (Országgyűlés Gazdasági Bizottsága), Mádi Zoltánnal (Vígszínház), Weyer Balázzsal (Music Hungary Szövetség) és Botond Szabolccsal (Magyar Turisztikai Program Alapítvány). Az érvelésben elhangzott, hogy a kulturális áfa csökkentésével nem esne ki jelentős összeg az állami költségvetésből, azonban Bánki Erik szerint a kormány inkább arra hajlik, hogy az áfacsökkentés összegével 3-5 évig támogassák a rendezvényszektort.

Elmondása szerint sok iparág kéri ugyanis a kormánytól a forgalmi adó csökkentését (pl. a fodrászok is, akik szintén megérezték a Covid-járvány hatását), és ha egy szektort megsegítenek, felmerül, miért csak ők a kedvezményezettek. Így hát a panelbeszélgetésen a szakemberek közösen gondolkoztak azon, mi lehet a legjobb módszer a szektor támogatására. Bánki Erik szerint egy normatív rendszerben, teljesítményértékeléssel lenne megoldható, például az eladott jegyek alapján, ami viszont a többi résztvevő szerint visszaélésekre adhatna lehetőséget, csakúgy, mint a nemrégiben megszüntetett tao-rendszer.Botond Szabolcs szerint nem véletlen, hogy a rendezvényszervezők az áfacsökkentést támogatják, szerintük ez a legjobb megoldás. Ugyan mellette nem ígérnek jegyárcsökkentést, de nem is nőnének az árak. A beszélgetés végére a résztvevők egyetértettek, hogy kompromisszumos megoldásként lehetne fix időtartamra, mondjuk három évre 5 százalékra csökkenteni a kulturális rendezvények jelenleg 27 százalékos áfáját.

A konferencia többi, párhuzamosan zajló panelbeszélgetésén szó volt többek között a közönség tartalmi elvárásainak változásáról; a koronavírus utáni nemzetközi turnékról és külföldi koncertekről; a kulturális és zenei fesztiválok tervezhetőségéről, az állami szerepvállalásról, garanciaalapokról és a zöldítésről; a Power of Live Events kampányról; a pandémia alatt kialakult online közvetítések szerepéről és jövőjéről; a 2022-es férfi kézilabda-Eb lebonyolításáról; illetve pályázatokról, finanszírozásról is.

| Forrás: turizmus.com