A felmérés megmutatta, hogy a COVID-19 miatt bevezetett intézkedések nem oldották meg a cégek alapvető szervezeti problémáit, így például a munkaerő-toborzás, a kollégák motiválása, a home office szabályozása, az általános bizalom megléte mind-mind olyan kérdések, amelyek a pandémiától függetlenül jelen vannak a vállalati munkahelyeken. Az azonban biztos, hogy a járvány számos – előbb is említett – nehézséget reflektorfénybe állított, amely elősegítheti a szervezeti és munkakultúra problémák megoldását.
Az a kutatás válaszaiból kiderült, hogy a távmunkára jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor a dedikált munkaállomásaikat is szeretnék megtartani az alkalmazottak, hiszen a saját hely valójában egyfajta szimbólum, tárgyiasult megerősítés, hogy a dolgozóra szüksége van a cégnek. Mintha sokan attól félnének: ha nincs fix munkaállomásom, akkor munkám sincs.
Az is fontos szempont, hogy ha a cég éppen a járvány előtt alakította ki vadonatúj irodáját, amelyet már az új trendeknek megfelelően jelentős anyagi ráfordítással létrehoztak, akkor a cég vezetői szeretnék, ha a dolgozók használnák is a mindennapi munkában. Nem könnyű, egy előre eltervezett folyamat eredményeként megalkotott munkahelyet a koronavírus miatt gyökeresen átalakítani, vagy legalábbis alapvető kiigazításokkal ellátni.
Előnyök és hátrányok
Az otthoni munka számos előnnyel és hátránnyal jár együtt. Előnyként könyvelhetjük el, hogy az otthoni körülmények között felértékelődött a csend és az ergonómia szerepe, ezért a kollégák a visszatérés után is szeretnék ugyanazokat a kényelmi lehetőségeket igénybe venni az irodában, mint például a nyugalmat a fókuszmunkához, amelyeket a múlt évben otthon már megszoktak.
Azok a cégek mindenképpen előnyt élveztek, ahol a pandémia előtt is már részben létezett a home office, azonban azoknál a vállalatoknál, ahol kényszer szülte a távmunkát, ott sok rossz gyakorlat is kialakult. Számos „sufni tuning” megoldás született a munkaszervezésben vagy az otthoni munkaállomás kialakításában, amelyeket folyamatosan felül kell vizsgálni és értékelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat.
Átfogóan nézve a hibrid modell nem egyenlő a távmunka és az irodai munkavégzés kettősével, hiszen számos konfliktus, nehézség adódhat abból, hogy a munkaszituációk folyamatosan változhatnak attól függően, hogy az adott csapat tagja éppen benn vagy otthon dolgozik. Különbséget kell tennünk a normál körülmények között lehetővé tett home office, és a pandémia miatt kényszerként megjelenő távmunka között. Mindenesetre Magyarországon korábban számos nagyvállalati közegben szinte szitokszónak számított a home office, most azonban ez az attitűd nyilván változott.
Már nincs visszaút
A kérdőív eredményei alapján a home office a cégek 70%-ánál jelent meg, azonban a távmunka szabályozottsága még hiányos, például hány nap távmunka legyen hetente vagy hogyan kell ezt realizálni stb. A pandémia előtt a cégek 50%-ánál beszélhettünk adhoc jelleggel távmunkáról, ráadásul csak bizonyos munkakörökben volt ez jellemző, most pedig heti 2-3 nap lehet majd az általános tendencia, de persze a gyakorlatot komoly vezetői döntések fogják megelőzni. Az biztos, hogy nincs visszaút, függetlenül attól, hogy kinek hogyan sikerült a távmunkában teljesítenie, hiszen egyelőre amúgy sincsenek egyértelmű válaszok és összegzések a home office sikeréről.
A feltételek sem minden esetben adottak a távmunkához, hiszen a felmérés alapján a cégek felénél az irodai bútorok egy részét hazavihették a dolgozók, hogy egyáltalán méltó otthoni körülményeket alakítsanak ki a munkához. Másrészt azonban az irodai munka egyik fontos eleme a megbeszélés, amire ma már a technológiai lehetőségeknek köszönhetően otthon is van lehetőség, és nincs markáns különbség a személyes és az online meetingek között. Bár a kezdetekben még sokféle eszközzel és megoldással operáltak, később kialakultak a sztenderdek, a válaszadók 65%-a szerint az online megbeszélések sokkal lényegre törőbbek, mint a járvány előtt vagy annak elején.
Összességében az irodai tér kialakítása továbbra is kulcsfontosságú, ezen belül azonban felértékelődtek a közösségi terek mellett a csendes, visszavonulásra lehetőséget adó helyiségek. A tanulságok között egyértelműen megjelenik, hogy a COVID előtti kihívások a távmunka témájában nem csökkentek, hiszen bár a szervezetek tapasztalatot szereztek a home office-szal kapcsolatban, ezzel együtt az igények is szélesednek, vagyis lesz még feladat bőben e tekintetben.
I Forrás: www.relaista.hu