Az elmúlt másfél év hektikusan alakult a járvány különböző hullámainak köszönhetően. A harmadik hullám lecsengése után ismét megkezdődött a visszatérés az irodákba, ugyanakkor a dolgozók egyre válságállóbb munkamódszereket alkalmaztak, új készégekre tettek szert. Az elmúlt időszakban megtapasztalt új értékek és pozitív érzések is megőrzésre méltók, emiatt sincs könnyű dolguk a cégeknek, hiszen olyan markáns előnyöket és értékeket kell felmutatniuk a dolgozóiknak, hogy ne legyenek szkeptikusak a visszatéréssel kapcsolatban. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg Az Év Irodája Piknik & Díjátadó szakmai beszélgetésén, amelyet Tóth Gergely, a HR Fest vezetője moderált.

A pandémia valójában kinyitotta Pandora szelencéjét, hiszen olyan új perspektívák és munkamódszerek nyíltak meg a dolgozók számára, amelyek sok esetben sokkal kényelmesebb és innovatívabb környezetet teremtettek, mint hetente öt napig ülni odabent az irodában. Most az újrakezdés során új normákat kell megfogalmazni, amelyeket a vezetőség és a munkaszervezet is el tud fogadni. A cégeknek az együttműködés új szintjén kell válaszokat adniuk, amelyek nagy valószínűséggel a hibrid irodai modellek felé veszik az irányt. Az is biztos, hogy a távmunka után egyfajta káosz is kibontakozhat, hiszen az új irodai működést már nem mindenki tudja teljes szívvel támogatni.

Gyászmunka követ gyászmunkát

Soha nem tapasztalt bizonytalanság köszöntött ránk, amellyel különbözőképpen birkóztunk meg. Egy kollektív gyászon megy át a világ, hiszen a korábbi életünk véget ért. De ismét gyászolunk, hiszen már hozzászoktunk az elmúlt másfél év változásaihoz, új rutinok alakultak ki, most pedig ismét egy új, vagyis régi világba csöppenünk, hiszen az irodai visszatérés folyamatában részben elfelejthetjük az újonnan kialakított „normalitást”, vagyis a virtuális működést. Ez sok dühöt és frusztrációt okozhat – magyarázta Al Ghaoui Hesna újságíró, kommunikációs szakértő.

Minden fázisban más és más érzések kerülnek előtérbe, türelmetlenek vagyunk, ezért sok feszültség adódik a kisebb-nagyobb közösségek életében, hiszen a bizonytalanság a legnagyobb stresszforrás. A tudati beszűkülés alapvető probléma, a pandémia okozta pszichés terhelés után ezért is kell fejlesztenünk a lelki rehabilitációs készégeinket, miközben meg kell vizsgálnunk, hogy csapatszinten hogyan tudtunk sikeres megoldásokat találni a krízishelyzetekben, tette hozzá Hesna.

A Telenor jó példa erre a hektikus állapotra, ahol az elmúlt hónapokban hibrid modellre váltottunk: alapvetően a hétfő és a péntek a home office-napok, ekkor a kollégák online meetingek során tartják a kapcsolatot. Kedden, szerdán és csütörtökön pedig választható a távmunka avagy az irodai munka, bár most már inkább a benti tevékenységet ösztönözzük, hogy a közösség ismét összeálljon. Nem egyszerű rehabilitálni a közösségi szemléletet, hiszen a gyors változások hatást gyakoroltak a munkaszervezetre és a mindennapi rutinra, hangsúlyozta Seres Nikolett, a Telenor Magyarország belső kommunikációs vezetője.

A tavalyi irodabezárások sokkszerű hatásként érték a cégeket, és más kapcsolódási pontokat kellett találni, ahol a munkaszervezet kohéziója megmaradhatott, ráadásul mindez a virtuális világban zajlott. A fizikai tér nagyon erős kapocsként működik, ahová kötődnek a dolgozók, ahol a céges kultúra és értékrendszer is megjelenhet, vagyis a helyszín közvetítő szerepet is betölt ilyen értelemben. Ha most visszatérnek a kollégák a munkahelyeikre, akkor ez a vállalati kötődés erősödhet meg, új energiákat szabadíthat fel az együttlét, illetve a vállalati kultúra előtérbe kerülése ismét megerősítheti a dolgozók elkötelezettségét, magyarázta Kiss Ida, a DVM group tervezési osztályvezetője.

Cégenként eltérő stratégia formálódik, hogy a közösségi tereket erősítik meg vagy éppen továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a munkaállomások a nagyteres zónákban. Mindenesetre az egyes generációkra különböző hatást gyakorol a virtualitás térnyerése, más viselkedésminták mentén idomultak a válsághoz, amelyek a jövőbeni innovációkat is meghatározzák a munkahelyeken, folytatta Ida.

A közösségi teret kell népszerűsíteni

A vállalati kultúra és értékvilág online módon már egy idő után nehezen érvényesíthető. Még a válság kezdetén, amikor nehézségek adódtak, akkor megerősödött az összetartozás érzése, hogy együtt közösen túllendülünk a nehézségeken. Később azonban a lelkesedés intenzitása csökkent, ezért is éreztük úgy, hogy most már arra ösztönözzük a kollégákat: lehetőség szerint minél több időt töltsenek el a cégközpontban. Ez éppen olyan, mint egy távkapcsolat, hiszen a fizikai kapcsolódás nélkül elhalványulnak a kötődések és az érzelmek. Ezért döntöttünk a hibrid modell mellett, vagyis próbáljuk minden időszak legjobb megoldásait ötvözni, tette hozzá Nikolett.

Összességében az irodai tér szerepe fog megváltozni, még fontosabb lesz a közösségi helyiségek térnyerése. A fókuszmunka súlypontja áttevődhet otthonra, és az irodában eltöltött napokban egyre jobban az együttműködéseké és a megbeszéléseké lehet a főszerep. A cégeknek ismét el kell hitetniük a munkatársakkal, hogy a közösség mire képes, hiszen sokan a home office alatt nyugodt körülmények között kreatívan tudtak dolgozni, a fókuszmunka olyan képességeket is kihozott a dolgozókból, amire korábban esetleg az irodában nem voltak képesek. Új tapasztalat lehet a közösségi térben dolgozni, új élményekkel kell inspirálni a kollégákat, így például kültéri munkaállomásokat is létre lehet hozni, vagyis az inspiráció és innováció határozza meg a fizikai munkatér jövőbeni vonzóképességét.

A szakmai beszélgetéssorozatot az irodai visszatérésről az Az Év Irodája Akadémia szervezte, amelynek honlapján számos előadás, podcast, videó és szakmai anyag már most rendelkezésre áll, ősztől pedig beindulnak a képzések is.

| Forrás: realista.ingatlan.com