Portfolio: A múlt héten lezajlott egy zártkörű parlamenti ülés, melyen beszámolt a frissített védelmi ipari stratégiáról és arról, hogy a magyar hadiipari vállalatok egy új entitás, a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. alá kerülnek. Miért volt szükség erre az összevonásra? Miben befolyásolja ez a lépés a magyar haderőfejlesztés menetét?

Palkovics László: A honvédelmi bizottsági meghallgatás apropója a védelmi ipari stratégia elkészülte és publikálása volt. A most bemutatott stratégiának egy része csak a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. létrejötte; ez az intézmény a magyar hadiipari vállalatok tulajdonosi jogait gyakorolja majd, később teljes tulajdonossá válva holding cégként. Ezek a vállalatok vagy teljes mértékben magyar tulajdonban vannak, vagy az állam résztulajdonnal rendelkezik bennük. Ide tartoznak tehát az olyan vegyesvállalatok, mint a Rheinmetall Hungary vagy az Airbus Helicopters Hungary, illetve ide tartoznak a 100%-ban magyar állami tulajdonban lévő vállalatok, mint az Armcom, a Currus, a HEROS vagy az Arzenál, sőt, a Rába, az Aeroplex és a HungaroControl is.

Azért húztuk ezeket a vállalatokat össze, mert kiemelt szerepük van a magyar hadiiparban, így fontos az egységes irányítás megszervezése, a párhuzamosságok kiküszöbölése, illetve az elérhető erőforrások használatának optimalizálása.

Világossá vált, hogy a kormány fontos szerepet szán a magyar hadiiparnak a következő években, évtizedekben. Azt lehet már látni, hogy például 2030-ra várhatóan mekkora szeletét adja majd a magyar GDP-nek a hadiipar, illetve hogy milyen éves bevételre, megtérülésre számít a kormány ebből a tevékenységből?

Palkovics László: A hadiipar jó megtérüléssel működő üzletág. Elmondok egy példát: a magyar kormány és a Rheinmetall vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. építi a zalaegerszegi páncélozott harcjármű-gyárat, ahol Lynx harcjárműveket fognak gyártani. A magyar hadsereg többszáz darab Lynx harcjárművet vásárol majd a Rheinmetalltól és ezek jelentős részét Zalaegerszegen fogják gyártani.

Kiszámoltuk, hogy ha csak ezt a volument gyártanák Zalaegerszegen, már 10 év alatt megtérülne az a beruházás, ami a magyar adófizetők pénzéből megtörtént.

Ha többet gyártunk, mint a hadsereg megrendelése – és nyilván többet gyártunk, mert nagyobb a gyár kapacitása -, ennek a beruházásnak még jobb lesz a megtérülése.

Persze vannak olyan stratégiai területek is, ahol nem feltétlen a megtérülés az elsődleges mutató, hanem az ország biztonsági képességének szavatolása, mint például a lőszer, robbanóanyag-gyártás, de egyébként ezek a beruházások is megállják a helyüket üzleti szempontból is.

Milyen szerepe lesz az együttműködésben részt vevő egyes civil vállalatoknak, a HungaroControlnak, Rábának vagy Aeroplexnek? Elképzelhető például, hogy a Rába harcjárműveket fog gyártani?

Palkovics László: A Rába a múltban már gyártott harcjárműveket, sőt, a második világháború alatt Messerschmitt repülőgépeket is, de a vállalat még jóval ezután, a 90-es években is gyártott például a H18-as teherautókat.

Az utóbbi években nem volt ilyen tevékenység, de szeretnénk, hogyha újra lenne gyártás, illetve felújítás is.

Ami az Aeroplexet illeti; ez egy kifejezetten sikeres repülőgép-javítással foglalkozó cég, de mivel a repülőgépgyártás és repülőgép javítás kéz a kézben jár, ők nagyon komoly szereplői lehetnek az Airbus-szal való együttműködésnek is.

A HungaroControl pedig nemcsak légtérirányítással foglalkozik, hanem komoly innovációs tevékenységet folytatnak; hozzájuk kötődik például egy „remote tower” nevű fejlesztés is, melynek köszönhetően nem kell fizikálisan egy irányítótoronyban lenni ahhoz, hogy egy repülőgépet koordinálni lehessen. Miután ezek az innovációk a repüléshez kapcsolódnak, a repülésnek pedig mindig van egy katonai része, ezért szerepel ez a cég is az együttműködésben.

A magyar hadiipari ökoszisztéma kialakításával kapcsolatosan komolyabb kihívás lehet a helyi beszállítók hiánya. Hogy tervezi a kormány, vagy akár maga az ITM a magyar kkv-kat dinamizálni, támogatni a részvételben?

Palkovics László: A stratégiának egy külön része vonatkozik a beszállítók fejlesztésére. Részben szeretnénk őket technológiailag fejleszteni, amihez szükség van tudásra, eszközre és pénzre, illetve szeretnénk a gyártási képességeiket fejleszteni, melyhez elsősorban szintén pénzre van szükség.

Ezért létrehozzuk a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet, amely ezt a szakmai segítséget fogja nyújtani, illetve létrejön egy Védelmi Ipari Alap, ami pedig 50 milliárd forintos kezdőösszeggel az anyagi feltételek teljesülését biztosítja.

Egy alapvetően nemzetközi iparág attól válik magyarrá, hogy azt ide tudjuk horgonyozni. Ez a horgony pedig a magyar beszállító.

Mekkora az esélye annak, hogy 2022 tavaszáig állami vagy magyar magánvállalkozók kezébe kerül a Budapest Airport? Folynak már tárgyalások? Melyek az előfeltételei annak, hogy egy ilyen tranzakció megvalósuljon?

Palkovics László: A nemzetstratégiának nagyon fontos része a nemzetközi repülőtér működése, annak tulajdonosi viszonyai. A 2005-ös privatizáció óta a budapesti repülőtér nem fejlődött. Ezt mindenki tapasztalja, aki gyakran jár arra, gondoljunk akár arra a kis épületre a kifutópálya mellett, ahova esőben, fagyban, nyári melegben ki kell állni, várakozni a repülőgépre, a kifutópálya föltört betonja, a csempék, amelyeket nem cseréltek ki 15 éve, a nem takarított WC-k, a repülőtér előtt álló taxishiénák; mindez egy nagyon méltatlan összképet fest.

Én ezt annak tudom be, hogy a repülőtér tulajdonosa egy olyan pénzügyi befektető, aki a pénzének megtérülését szeretné látni;

őt kevésbé érdekli, hogy mi van a magyar nemzetközi repülőtérrel, ezért szeretnénk azt mindenképpen, ha magyar állami tulajdonba, magyar magántulajdonba tudnánk venni.

A turizmust nagyon megviselte az elmúlt egy év, de mindenképp újra akarjuk indítani. A hatékony turizmusnak mindenképp feltétele egy jól működő repülőtér, egy olyan repülőtér, amely a városhoz közel van, megvannak a megfelelő kapcsolatai, elegáns, jól menedzselt és van közös érdek a repülőtér és a helyi közösség közt. Jelenleg ez a közös érdek nem látszik, és amíg ez így marad, addig nem lesz része a repülőtér az újraindítási stratégiánknak, ezért szeretnénk, ha a reptér újra magyar kézbe, állami többségi tulajdonba kerülne.

Kérdés, hogy ez jövő tavaszra meglehet-e; én azt gondolom, hogy ha a tárgyalásaink sikeresek, itt gyors megállapodásra kerülhet sor.

Tervez-e a kormány lépéseket tenni idén abban a kérdésben, hogy a minimálbér reálértéke idén nem növekszik, sőt, valószínűleg csökken a vártnál nagyobb infláció miatt, miközben az átlagkeresetek vásárlóereje az idei első negyedévben 6%-kal nőtt? Várható-e a minimálbér további emelése az idei évben?

Palkovics László: A minimálbér emelése alapvetően a munkavállalók és a munkáltatók megállapodásán múlik. Azokat a tavaly decemberi és idén januári tárgyalásokat, amelyek a mostani, a februári 4 százalékos szinthez vezettek, ők folytatták le. A kormány szerepe akkor kerül előtérbe, ha ők nem tudnak megállapodni.

A 2021. januári megállapodásnak az volt az alapja, hogy ha a feltételek úgy alakulnak az év folyamán, olyanok lesznek a releváns gazdasági folyamatok, akkor megfontolják a további tárgyalások lefolytatását az év második felében. Ebbe a kormány nem kíván beleszólni, mi elfogadtuk ezt a javaslatot tőlük. Ők januárban úgy döntöttek, hogy újra kézbe veszik ezt az ügyet, a kormány ezt a folyamatot kívánja támogatni.

Milyen további hadiipari üzemépítések várhatók? Gyakran felmerül például az izraeli Rafael, illetve a belga FN Herstal neve, mint esetleges beruházók, várható velük valamilyen konkrét megállapodás?

Palkovics László: Nagyon sok mindenkivel tárgyalunk, erről Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos is gyakran szokott nyilatkozni. A lényeg ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatosan, hogy amikor létrehozunk egy közös céget, ennek üzleti szempontból is meg kell állnia a helyét.

A konkrét beruházások, amelyek kivitelezés alatt állnak a következők: a zalaegerszegi Lynx-gyár, a gyulai Airbus-gyár, illetve egy felületkezelő gyár, bejelentettük, hogy amennyiben megállapodás születik, 4 kerekes, gumikerekű járművek gyártásáról, bővíteni fogjuk a kaposvári gyártási képességeinket is, illetve bejelentettük tavaly, hogy médium és nagy kaliberű lőszer, illetve robbanószer-gyártásba kezdünk Várpalota környékén.

Ami a többi, említett céget illeti: folyamatban vannak a tárgyalások, de mindig fontos, hogy a beszerzési megállapodások üzleti szempontból is rentábilisak legyenek.

A gyártás mellett számos új K+F tevékenység is megvalósul majd Magyarországon, izgalmas kutatási terület például lézerfegyverek, drónok, önvezető járművek katonai alkalmazásának kutatása. Hogy kell ezt a tevékenységet elképzelni?

Palkovics László: A folyamat úgy néz ki, hogy az adott vállalat felvesz mérnököket – a Rheinmetall zalaegerszegi üzemének mérnökeit például már aktívan keresik -, majd megnézik, hogy kik azok a hazai mérnökök, akikkel együtt lehet működni. A saját mérnöki gárda és a hazai, egyetemi, kutatóintézeti vagy vállalkozói háttér mérnöki gárdájával nekiállnak a feladatok kivitelezésének.

Autonóm területen erőteljes egyeztetés folyik a Műszaki Egyetem gépjárművek tanszékével, illetve a villamosmérnöki karral, hogy vezető nélküli katonai járművek fejlesztésébe fognak, illetve sor kerülhet majd egy új generációs, 8 kerékhajtású páncélozott harcjármű fejlesztésére is.

Ami a lézert illeti: amikor Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója tavaly meglátogatta az épülő gyárat, utána ellátogatott Szegedre, ahol meglátogatta a lézerközpontot is. A lézerek kulcs szerepet kapnak a modern védelmi képességek területén.

|Forrás: portfolio.hu,  Címlapfotó: Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. Kép: Mónus Márton / Portfolio