De hogyan lehet most az arborétumokat látogatni?

A maszkviselés és a távolság betartása természetesen mindenütt kötelező, és kézfertőtlenítést is kérnek a jegypénztárnál az arborétum munkatársai.

A botanikus kertekben azonban jellemzően védettségi igazolvány nélkül is lehet sétálgatni.

Igazi varázskert, lombkoronaösvénnyel - a Jeli arborétum

Az ország egyik legcsodálatosabb arborétuma Vas megyében, Kám település mellett található. Európa egyik legszebb botanikus kertjének alapjait gróf Ambrózy-Migazzi István tette le 1922-ben. Az arborétum azóta folyamatosan bővül, jelenleg több mint 100 hektáron terül el. A parkban található a fenyő-, a nyír-, a csarab- és a híres Rhododendron-gyűjtemény, a maradék terület erdei fenyvesre és tájövezetkre különül.

A Jeli Varázskertben már lombkoronasétány is vár, de a leghíresebb attrakciója mégis az áprilisi-májusi rododendron-virágzás. Ilyenkor hetekre virágba borul az egész arborétum: a teljes park területén több mint 300 rododendron-változat található, több ezer példányban.

Az idei évben a csúcsvirágzás május 10-20 között várható, amikor a korábban nyíló lombhullató fajok együtt virágoznak az örökzöld, nagyvirágú havasszépékkel, azaz Rhododendronokkal.

Tölgymatuzsálemek és a szabadon élő pávák között- a Szarvasi Arborétum

A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt, hiszen a világ számos tájáról összesen 1600 fa- és cserjefajt mutat be, de a mocsári ciprusai is külön figyelmet érdemelnek.

Az Arborétum története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították.

Az 1890-es évektől az utód, Gróf Bolza Pál a világ számos pontjáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetbe ültette. A jeles gazda, kitűnő kertész munkájával a gyűjtemény szépen gyarapodott. 1942-ben Bolza Pál az Arborétum területét a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatra ajánlotta fel, ekkortól országos jelentőségű védett természeti területté vált. Jelenleg az Arborétum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik, írják Facebook-oldalukon.

Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, gazdag madárfaunája mellett számos emlős, rovarfaj otthona. A kert különleges, és méltán népszerű óriásfája a Hegyi mamutfenyő, látványosságai a 200 éves tölgyek, a szabadon élő pávák, a tavasszal virágzó Liliomfák, vagy az ősszel vöröslő Japán juharok.

Nagy öregje egy 170 éves libanoni cédrus – az Alcsúti arborétum

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott.Az itt álló nádori klasszicista kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.

Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is.

Tulipánmánia a Vácrátóti Arborétumban

A gondozott parkot a Sződ-Rákos-patak szeli ketté, tavacskák láncolata húzódik számos romantikus zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. A kertet ösvények hálózzák be, és az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház sem hiányozhat.

Az ország egyik leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A 27 hektáros kert hatalmas területén 13 ezer fajta növény él: 3100 fa árnyában hűsölhetünk, a sziklakertben pedig az alpesi virágok pompás kavalkádjában gyönyörködhetünk.

Virágszőnyeg a Zirci Ciszterci Arborétumban

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület, amely egykor III. Béla vadaskertje volt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.

A 20 hektáros terület Magyarország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét rejti; öt kontinensről mintegy 600 fa- és cserjefaj él itt. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor található, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Itt található az ország egyik legöregebb tölgyfája is, egy 400 éves kocsányos tölgy.

Tavasszal is érdemes ellátogatni ide, hiszen ilyenkor igazán szép a parkon keresztülfutó Cuha-patak két oldalán látható, védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa sem utolsó.

(Forrás: hellovidek.hu)