Egyszerű műtárgyként indult, aztán nagy álmokat szőttek rá
Scheer Sándor hangsúlyozta, mind az építőipari kivitelezés, mind az ingatlanfejlesztés szempontjából számos tanulsággal bírnak ezek a projektek. Hozzátette, a társaságuk reprezentatív minta lehet az ágazat számára, hiszen 25 éves múltra tekintenek vissza,
1250 embernek adnak munkát nap mint nap, és további 3500 ember dolgozik az építkezéseiken. Az is kiderült szavaiból, hogy munkáik 50 százaléka Budapesten zajlik.
A mindkét projektnek helyt adó Kopaszi-gát történetére kitérve elmondta, az 1870-ben kiépült terület egyszerű műtárgynak indult, majd több nagyszabású terv kötődött hozzá, de egyik sem valósult meg. A gát végül ipari területté vált, majd klasszikus barna övezetté. A korábbi önkormányzati terület a 2000-es években előbb magyar, majd portugál befektető tulajdonába került, végül 2015-ben a Market vásárolta meg befektetők bevonásával. Visszatekintve Scheer Sándor úgy fogalmazott, a két korábbi befektető közül hozzáadott értéket Leisztinger Tamás tette bele a területbe, kialakítva a gát parkosítását és vendéglátó területeit.
Új városrészt csak kellő alázattal lehet építeni
A lapunk által is számos interjúban, illetve fotóriportban bemutatott BudaPart projektet Market első embere jutalomjátéknak nevezte. "A fejlesztőnek és a kivitelezőnek is az, mert ebben a projektben megvalósíthatunk minden olyan eredményt, anyagot, tapasztalatot, amit láttunk a nagyvilágban" - mutatott rá. "Ugyanakkor ez egy felelősség is, hiszen tudjuk, milyen értékes ez a több mint százéves múltra visszatekintő terület, és egy új városrészt csak kellő körültekintéssel és alázattal lehet megvalósítani."
A 20 hektárnyi park és 23 hektárnyi beépíthető terület várostervezési munkáit a dán Adept céggel kezdték el. A fentieket figyelembe véve egy olyan urbánus, élhető városrészt álmodtak meg - irodaépületeket és lakóépületeket megtervezve -, amelyik számos zöld területtel rendelkezik, és amelynek nincsenek egyforma épületei. "Úgy gondoltuk, hogy bizonyos kötöttségek mellett szabad kezet adunk az építészeknek, miközben egységes tájépítészeti koncepciót érvényesítünk." A koncepció központ részét képezi a park, melybe a Market adatai szerint egy átlagos nyári hétvégén már most is tízezer ember látogat ki.
Az autók helyett a gyerekekről szóljon az utcák tere
Az elképzelés egyik lényeges eleme, hogy a területet az irodaépületek veszik körbe, melyek felfogják a zajt a lakóépületek elől. A másik fő elem, hogy a városrészt nem hosszú és egyenes utcák jellemzik, azáltal nem tudnak felgyorsulni a járművek, nincs rajtuk jelentős forgalom, és nem parkolnak rajtuk autók. „Egy olyan utcai környezet megvalósítása a cél, ahová bátran le lehet engedni a gyerekeket” – fogalmazott Scheer Sándor, aki maga is ilyen városrészben nőtt fel Budafokon. Továbbá azt is kérték a tervező dánoktól, hogy olyan közterek alakuljanak ki, ahol közösségi élet zajlik.
Az is az elképzelés része volt, hogy kerüljön ide egy olyan egyedi épület, ami által be lehet azonosítani a városrészt. A dán tervezők erre egy magasház építését javasolták. „Úgy gondolom, a MOL Campus betölti ezt a szerepet.”
Egy új szálloda is épül
A fejlesztőnek összesen 620 ezer négyzetméter beépítésére volt lehetősége a térszint felett, ez a gyakorlatban 13 irodaházban és 15 lakóházban valósul meg, utóbbiakban 3000 lakással. Mindezek mellett 15 ezer négyzetméternyi kereskedelmi terület is kialakul.
„Utóbbiak értékesíténél fontos megjegyezni, hogy nem a haszonszerzés az elsődleges szempont, hanem az, hogy minden olyan szolgáltatást, ami az életminőséghez szükséges, idehozzunk a területre” – mutatott rá a vezérigazgató. „Ezen szempont mentén most zajlik a bérlők összegyűjtése.”
Szavaiból kiderült, egy 198 szobás hotel felépítése is elindul a BudaParton. „Ez elsősorban egy üzleti típusú szálloda lesz, a nagymennyiségű irodapark kiszolgálására.” Az infrastruktúra fejlesztése is egy új városrésznek megfelelő tekintélyes számokat mutat: „Összesen 27 projektet valósítunk meg, gyakorlatilag teljesen újjáépítjük a környék teljes közműhálózatát.”
Egy strand is létre jön a Kopaszi-gáton
A tízéves beruházás végén 30 ezer ember jár majd a BudaPartra nap mint nap. Közülük 6-7 ezer ember lakik majd a városrészben, és 23-25 ezer ember dolgozni érkezik. A fejlesztés végén a terület közparkja Budapest hatodik legnagyobb közparkjává válik. „Jellemző adat, hogy a 27 infrastruktúra fejlesztés közel fele a parkra vonatkozik” – hívta fel a figyelmet Scheer Sándor.
A vezető a BudaPart egyes projektjeinek állásáról is beszélt. „Egy irodaházat (BudaPart Gate) és négy lakóházat (A, B, C és D jelű épületek) már átadtunk, így immár 700 lakásban vannak lakók a BudaParton. Ezen felül épül a MOL Campus és a City irodaépület, továbbá december elején indul az S jelű épület és a Downtown iroda- és szállodaépület kivitelezése.” Mindezek mellett építés alatt van egy strand és beach bár is, mely jövő májusban kezdi meg a működését.
Hozzátette, már megkezdődött további két épület tervezése és kivitelezése is (a G jelű épület, valamint a Korzó Irodaház). A tervek szerint 2027 végén adják át az utolsó épületeket. „A projekt egyetlen fix pontja az állandó változás, folyamatosan kezeljük a bérlői igényeket.”
Saját fejlesztésű térkövet kapott a BudaPart
Kifejtette az ingatlanfejlesztés jóval összetettebb folyamat, mint egy pusztán építőipari és tervezői munka. „Erre példa, hogy saját magunknak fejlesztettünk egy ide passzoló térkövet, ezt használjuk az egész BudaPart járdáinál és útfelületén. Emellett kitaláltunk egy olyan vízelvezetési megoldást, amely által növénysávokat hoztunk létre, és ezekben tartósan életben maradhatnak növények.”
Scheer Sándor külön részt szentelt a BudaPart közlekedésfejlesztésének, amihez lemodellezték, milyen irányból érkezik az itt dolgozók jelentős része. A koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy a budai fonódó villamos bővítése az új városnegyedet is bekapcsolja majd a villamos-hálózatba. „Nagyon örülünk, hogy a főváros és a kormány lereagálta ezt a beruházást.”
A MOL Campus 2500 munkavállaló számára biztosít munkavégzési lehetőséget
A vezérigazgató az előadása második felében a MOL Campus projektjéről számolt be. Szavaiból kiderült, a 120 méteres magasságával a terület beazonosíthatóságát is szolgáló épülethez három tervező koncepcióját vizsgálták meg. Időközben azonban a MOL megvásárolta a Property Markettől ezt a projektelemet, miután arra a döntésre jutott, hogy egy székházhoz saját tulajdonra van szüksége. „Újdonsült fejlesztőként a MOL a három pályázat közül a Foster & Partners tervét választotta, és a Finta Stúdióval tovább gondolva alakította ki a saját elképzelését” – árulta el Scheer Sándor.
A 28 emelet 2500 munkavállaló számára biztosít munkavégzési lehetőséget, akiket 21 lift szállít majd. A 120+20 méter magas és 62 méter széles épület tornya és pódiuma együtt alkot majd teljes egységet.
Kilátó és zöldkert teszi még különlegesebbé a tornyot
A MOL dolgozói 33 ezer négyzetméternyi irodaterületet használhatnak az épületben, emellett 5000 négyzetméteren étterem, kávézó, bank, posta, és egyéb szolgáltatások létesülnek. A közlekedést közel 870 parkoló és 210 kerékpárférőhely szolgálja.
„A koncepció nagyon átgondolt, a MOL szakemberei pedig rendkívül felkészültek, így jó érzés részt venni ebben a projektben” – szögezte le a Market első embere.
Az épület fontos részét képezi a toronytető, amit Scheer Sándor bonyolult építési feladatként jelölt meg. Az épület tetején egy kilátóterasz is létre jön, és szintén különleges elem az épület gerincén végigfutó, három szintenként ismétlődő, zöld kert, amely izgalmas közösségi térként ékelődik be az irodaterületek közé. „Ez szintén komoly építési kihívás” – jegyezte meg a vezető. A pódium részen kapott helyet egy ún. multifunkcionális tér, amely nagyobb létszámú vállalati események, workshopok és közösségi rendezvények megtartására lesz alkalmas.
A szakma minden bravúrja megnyilvánul az üvegfelületen
Az épületbe számos fenntartható elemet építettek be, ezzel a legmagasabb LEED minősítést megcélozva. „Az esővíz hasznosításra kerül, az épület fűtésére pedig geotermikus hőenergiát fognak használni.”
A vezérigazgató úgy fogalmazott, a 28 ezer négyzetméternyi homlokzati üvegfelületen a szakma minden bravúrja elkészül majd. A felület 7,5 százalékát hajlított üvegfelületek adják. „Az épület energiaigényének 3 százalékát napenergia adja majd, a munkaállomások 90 százalékát természetes fény világítja meg.” Hangsúlyozta, a padlótól a födémig üvegfelület borítja az épületet, amely egy komplex, speciális megoldással kapja meg a tűzvédelmet. Szintén speciális teljesítményű lesz az épületre fejlesztett, hűtő-fűtő fém álmennyezet, melyből 32 ezer négyzetmétert helyeznek el.
Fontos a sokszínűség támogatása
Az irodai kialakítás tervét a MOL a német Kinzo irodai belsőépítész vállalattal és egy munkahelyi tanácsadó cég támogatásával dolgozta ki. A tevékenység alapú munkamódszer (ún. activity-based working) lehetővé teszi: a kollaboratív és elmélyülő munkavégzési formákat, teret adva ezáltal a közösségi munkának, valamint a közös ötleteléseknek is.
Az automatizáció beköltözik az épületbe
Az épület kiterjedt automatizálást kap, valamint integrált épületfelügyeleti rendszer segíti a hatékony üzemeltetést. Nem csak automatikusan állítható lesz az árnyékolás, a légkondícionálás, a fűtés, hanem az épület digitális leképezése lehetőséget ad a prediktív karbantartási munkák elvégzésére is. Scheer Sándor vezérigazgató azt szintén elárulta, hogy öröm számukra a Foster and Partners nemzetközi építészirodával dolgozni, és rengeteget tanulnak a közös munkából.
A magyar építőipar összes tudása benne van az alaplemezben
Az építés érdekességeire áttérve szakmai bravúrnak nevezte az épület alaplemezének a betonozását. „Gyakorlatilag a magyar építőipar összes tudása rakta össze ezt a teljesítményt. Az alaplemezben 4400 köbméter került bedolgozásra 42 óra alatt, hat rétegben.” Szavaiból kiderült, a munkában hat pumpa dolgozott, - négy folyamatosan működve, kettő pedig tartalékban – emellett rengeteg mixer hordta a betont. „Mivel a folyamat nem megszakítható, mindenből tartalékot kellett tartanunk a helyszínen.”
A receptúrákat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársaival közösen dolgozták ki a Market szakemberei. A pódiumépület alaplemezével együtt 12 400 köbméter beton került bele a teljes alaplemez szerkezetbe, melynek vastagsága pódiumépület alatt 1,5 méteres, a torony alatt 4,4 méteres.
Öt nap alatt 1500 négyzetméternyi falfelületet épül
Az épület szerkezetépítését taglalva kiemelte, ez a fázis csakis olyan megoldásokkal tud megvalósulni, melyekre nem volt még példa Magyarországon. Ennek megfelelően ezeket a megoldásokat elsősorban külföldi zsaluforgalmazóval és külföldi darus cégekkel tudták kidolgozni. „Az építkezésen kúszózsaluzatot alkalmazunk, melynek segítségével öt nap alatt 1500 négyzetméternyi falfelületet építünk meg.” A kúszózsaluzat öt naponta tud feljebb haladni, a hidraulikáját a Market dolgozta ki, és a zsaluforgalmazóval együtt hozta létre.
Külön kitért az úgynevezett szélpajzsra, melyek a szerkezetépítést végzők biztonságát garantálják a magasban. „Ez is a mi munkánk eredménye. A magasházak építését nemzetközi szinten csakis ilyen eszközzel végzik. A szélpajzsot használva 12 nap alatt készül egy emelet a toronyházban, amely 28 emeletes lesz.”
Ezer kilométernyi kábel kerül be az épületbe
Külön kihívást jelent a 23 ezer négyzetméternyi homlokzat építése, melyet egy holland céggel együttműködve végeznek egy éven át. „Itt speciális megoldásokra van szükség, hiszen nemcsak síkban hajlított, hanem térben hajlított üvegeket is használunk. Utóbbit csakis külföldön tudjuk gyártatni.” Összesen 5500 homlokzati elemet emelnek fel a projektben, párhuzamosan a szerkezetépítéssel.
A 120 méteres magasságban hibátlanul kell dolgozni
Az épület záróelemét egy 220 tonnás toronyzáró korona képezi, melyet rendkívül bonyolult építési elemként jellemez. „Ennek felhelyezését alaposan át kellett gondolnunk, a csomópontokat úgy kell megtervezni, majd gyártani, hogy azt a 120 méteres magasságban csak illeszteni és csavarozni kelljen.” Az összeszerelést előzetesen az üzemben is elvégzik, hogy minden fennakadást kizárjanak.
A legkomolyabb kihívást Scheer Sándor az előadása végére hagyta. „Eddigi 25 éves pályafutásunk során nem volt hol megtanulnunk a 120 méteres magasságban végzett munka logisztikáját. Emiatt egy japán céggel együttműködve nyerünk tapasztalatokat.
A japán mérnökök többek közt olyan kérdésekben segítenek, hogy hogyan kell szervezni az építkezést ebben a magasságban és hogyan kell feljuttatni az anyagokat, és segítenek a helyes beszerzési forrásokat, partnereket megismerni.”
Felhívta rá a figyelmet, sok területen külföldön találták meg a megoldásokat:
„Ez a projekt túlmutat a magyar építőipar jelenlegi adottságain. Óriási lehetőség, hogy folyamatosan tanulhatunk a beruházás során.”
(Forrás: www.magyarepitok.hu)
