Illetékfizetési kötelezettség
Megfelelő költségvetési terv hiányában sokan meglepődhetnek az illeték befizetésekor.
Az ingatlanszerzési illetéket, amely főszabályként a vételár négy százaléka, 2021-ben is, ingatlantípustól függetlenül a lakásvásárlók nagy hányadának be kell majd fizetnie. Ez, 2020 első háromnegyedéves országos átlagárát tekintve, egy 50 négyzetméteres lakás vásárlása esetén (20 millió forint) 800 ezer forintra tehető. Az V. kerület átlagárával számolva (941 ezer Ft/m2) viszont egy ekkora ingatlan illetéke már 1,9 millió forint is lehet.
Ez az összeg néhány esetben csökkenthető, akár többszáz ezer forinttal is: például a közös ingatlanszerzéskor a résztulajdonosoknak saját részük vagyonszerzési illetékét kell kifizetniük; aki pedig egy korábbi ingatlantól vált meg a vétel előtt három éven belül, csupán az eladott és a vásárolt ingatlan értékkülönbözetének 4 százalékára kell illetéket fizetnie. 35 év alattiak esetén igényelhető 50 százalékos illetékkedvezmény, amennyiben első lakásról van szó és az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot.
Egyes esetekben a vásárlók élvezhetik a teljes illetékmentesség jogát, hiszen nem kell illetéket fizetni például építési telek vásárlásakor, ha az építési telekre tervezett lakóház négy éven belül felépül. A házastársak vagy egyenes ági rokonok közti adásvétel alkalmakor is él az illetékmentesség. Idéntől pedig plusz egy csoporttal bővült a kör: 2021-től ez alól mentesülnek a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) igénylők is.
Mennyiért értékesítjük tovább az ingatlant?
Annak is ára van, ha öt éven belül drágábban adjuk tovább a megvásárolt ingatlant.
A munkavállalók körében a személyi jövedelemadó ismert kifejezés, ám ingatlan megszerzése esetén is adóköteles bevételhez juthat, aki drágábban adja el ingatlanát, mint amennyiért azt a megelőző öt éven belül vette. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel és a korábbi vételár különbözetét 15 százalék jövedelemadó terheli, amelyet az egy éven belüli értékesítéskor 100 százalékban köteles kifizetni az eladó. Ám az adóalap a második évtől folyamatosan csökken, míg az ötödik év után már nem kell jövedelemadót fizetni. Az adóalap más – például felújítási – költségekkel is csökkenthető, amely értéknövelő beruházásnak minősül.
„Annak a lakásvásárlónak, aki számol idén felújítással, fontos észben tartania a járulékos költségek mellett a lakásfelújítási kapacitások végességét is. A 2021-től érvényes lakásfelújítási támogatás bejelentésével számíthatunk egy lakásfelújítási rohamra és egy lakásvásárlói hullámra is, így sok múlik az időzítésen” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Közjegyzői díjak
A közjegyzői hitelesítés idéntől jóval olcsóbb, de itt sem minden esetben.
Mindemellett számos egyéb, apróságnak tűnő, de annál jelentősebb összeget rejthet az adásvételi procedúra. A jellemzően a vevő által fizetett, és általában a vételár 0,5-1,5 százaléka összegben meghatározott ügyvédi díj, illetve leggyakrabban ugyancsak az ügyvédnek fizetendő földhivatali ügyintézés díjai (tulajdoni lap lekérés, tulajdonjog bejegyzési kérelem) közismertek, de ilyen lehet például a lakáshitelek esetén felmerülő egyszeri tétel, mint a közjegyzői és folyósítási díj. Jó hír azonban, hogy 2021. január elsejével az állami kamattámogatott lakáshitelt igénybe vevőknek maximum 19 500 forint közjegyzői díjjal kell számolniuk, amelyet korábban a hitelösszegnek bizonyos százalékával határoztak meg és így akár a százezres nagyságrendet is elérhette. A jogszabály alapos áttekintése ennél a könnyítésnél is javasolt: ha a hitelfelvevő arra kéri a közjegyzőt, hogy hivatali helyiségén kívül vagy 18 óra és reggel 8 óra között, illetve munkaszüneti vagy pihenőnapon készítse el a közjegyzői okiratokat, akkor jogosult a főszabályban szereplő díj emelésére.
(Forrás: www.portfolio.hu)
