1. Születésnap, cím és minden olyan adat, amelyet a különféle jelszavakban felhasználunk. Bár ilyen adatokat nem célszerű jelszavaknál használni, sokan mégis ezt a gyakorlatot követik, hogy egyszerűbben meg tudják jegyezni a jelszavakat. Ugyanakkor nem érdemes tovább súlyosbítani a helyzetet azzal, hogy ezeket az adatokat még közzé is teszik az interneten.

2. Szabadságunk részletes időbeosztása és az otthonunkat ábrázoló fényképek. Ez olyan, mintha közhírré tennénk, hogy mikor nem tartózkodunk otthon hosszabb ideig, kitűnő tippet adva a bűnözőknek.

3. A telefonszámunk
A kiberbűnözők egyre kreatívabbá válnak a különféle pszichológiai trükkök alkalmazása terén. Egyre többen hívják fel a vállalatok kiszemelt alkalmazottait információkérés céljából. Például egyes hackerek ügyfélszolgálati munkatársnak adják ki magukat, és elkérik a felhívott alkalmazott jelszavát, hogy beállításokat hajtsanak végre a rendszerben. Ha kétségeink vannak, hallgassunk ilyenkor a józan eszünkre. Ha gyanúsnak találjuk a hívást, vagy nem ismerjük a minket hívő személyt, kérjük el tőle a kapcsolati adatait, és nézzünk utána, hogy valóban az-e, akinek állítja magát. Mindig jobb óvatosnak lenni, mint udvariasan eleget tenni egy idegen kérésének.

Folyamatosan résen kell lennünk, mert a célzott adathalászat továbbra is a kiberbűnözők egyik kedvenc módszere lesz, mivel az emberek legfontosabb munkahelyi kommunikációs csatornái közé tartozik az elektronikus levelezés és a közösségi oldalak.

(Forrás: computerworld.hu)