A 100 hektáros park sokat megélt az idők folyamán, és csak a 19. század első felében indultak el a fejlesztések a területen. Egyre jobban benépesült a népkert, mutatványosok érkeztek, vendéglátóipari egységek települtek meg, gyógyfürdő épült, és a kertészeti munkálatok is jól haladtak, fákat telepítettek satöbbi. A 19. század első felében Városerdőnek nevezték a pestiek körében igen népszerű szórakozó negyedet.

Az idők folyamán egyre több intézmény épült fel (fürdő, állatkert, vidámpark stb.), még a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is itt működött hosszú ideig. Persze a növényvilág állapota folyamatosan romlott, míg végül az 1970-es években hatalmas kertfejlesztésbe kezdtek, hiszen 100 ezer cserjét ültettek, pótolták a hiányzó fákat, és megépítették a Királydombot. Majd évtizedekig nem sok minden történt, végül a park megújításáról és funkcióbővítéséről 2013-ban hoztak törvényt, ezzel indult útjára a Liget Budapest projekt, amely azóta is indulatokat kavar.

Röviden a Liget Budapest projekt célja kettős: egyrészt egy vadonatúj múzeumnegyed születik a romos épületek helyén, másrészt a kriminális állapotban lévő zöldterületet újítják meg egy átfogó kert- és tájépítészeti programban. Utóbbi során kiemelt feladat a Városligetben az elmúlt évtizedekben a zöldfelület rovására kialakított beton- és aszfaltfelületek csökkentése.

2019 végéig 70 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, és a zöldterület-rehabilitációs idén is folytatódott, miközben épül a két múzeum is, ugye a harmadik, a Nemzeti Galéria egyelőre parkolópályára került. Idén év elején jelentették be, hogy elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, majd később már a szerkezetkész állapotról számoltak be. Az egykori Hungexpo irodaházak helyén, a térszint alatti terekben már előrehaladott állapotban vannak a kivitelezési munkák, így az intézmény 2021 második felében megnyithatja kapuit a látogatók előtt.

Szeptemberben elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum is: az 56-osok terén, az egykori parkoló helyén készülő épület 2022-től várja majd az érdeklődőket. A magyar Napur építésziroda által tervezett ingatlan a Városliget szélén egykor állt parkoló helyén épül két hatalmas dombot képezve, miközben a múzeum mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet.

Idei hír az is, hogy teljesen autómentessé válik a Városliget, vagyis lezárják majd a Kós Károly sétányt az autóforgalom elől – az előkészítési és tervezési feladatok határideje elvileg 2023. Teljesen autómentes lesz a Hősök tere a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum előtt, megszűnik a felszíni parkolás a Városligetben - az Állatkerti körút egy rövid szakaszát kivéve. Az M3-as autópálya felől érkező autóforgalom számára 1500 férőhelyes új P+R parkoló kialakítás is tervbe van véve a Mexikói úti kisföldalatti-végállomásnál.

A Városligetbe érkezők parkolása pedig a Dózsa György úti mélygarázsban realizálható, amit most adtak át. A Múzeum Mélygarázs három szinten összesen 800 férőhelyes, tágas beálló helyekkel rendelkezik, teljesen akadálymentes, amelyben elektromos töltőket és családi parkolóhelyeket is kialakítottak. Egész Európában egyedülálló különlegesség, hogy a Városliget és a művészetek évszázados összekapcsolódására reflektálva a mélygarázs belső terei a nemzeti képtár gyűjteményéből 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg.

A térszint feletti részen egy új sétány, a Városligeti Promenád jött létre, amelynek középső pihenő zónájában hangulatos esti világítás és modern ülőbútor kombinációk is helyet kaptak. A most megújult területen több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelület került kialakításra. De az új sétány mellett gőzerővel haladt a zöldterület megújítása 2020-ban is a második ütemben, hiszen idén multifunkciós sportpályák, két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör, terepjátszótér, kutyás élménypark, promenád épült, illetve a megújult Mőcsényi Mihály Botanikus Kert színes, hangulatos közösségi térként és természetismereti tudásközpontként várja a látogatókat. Ezekkel együtt mintegy 93 ezer négyzetméternyi zöldfelület is megújult.

A teljes cikk: www.realista.hu