Ez az első hétvége, hogy a magyar vásárlók immár nem a Kika, hanem az XXXLutz üzleteiben kalandozhatnak: az osztrák cégcsoport ugyanis átvette hazánkban a lakberendezési üzleteket. A nyitást bizonyára sokan várták, hiszen a magyar vásárlók egyik kedvenc hétvégi programja, hogy a nagy bútorláncok kiállítóterében csellengjenek, és piacterein nézelődjenek. Legalábbis az alapján, hogy a veszélyhelyzet alatt 1,5 hónapig zárva tartó Örs vezér téri IKEA-t valósággal megrohamozták a májusi újranyitáskor: a mélygarázsban állt a sor.

Azt sem lehet letagadni, hogy a magyar lakosság évről évre többet költ bútorra, lakástextiliára: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi bútoreladási forgalom 5 éve még csak 1,37 százalékát tette ki a lakosság összes költéseinek, 2019-re viszont már 1,88 százalékát. Ez talán így nem tűnik jelentős emelkedésnek, de ha megnézzük forintban: 2015-ben még 121 milliárd 571 millió forint volt az éves bútorforgalom a kiskereskedelemben, tavaly már 226 milliárd 716 millió forint!

Már múlt évben is rebesgették, hogy az XXXLutz a Kika boltok feletti hatalomátvételével a cégcsoport jó nagy szeletet - ha nem a legnagyobbat - hasítja majd ki magának a bútoreladási tortából. Viszont a Kika mindössze 6 áruházat üzemeltetett: kettőt Budapesten (a Lehel úton és Soroksáron), és egy-egy üzletet Budaörsön, Győrben, Debrecenben és Pécsett. Hogy lesz ebből hatalomátvétel?

Hogyan törhet az XXXLutz az IKEA és a JYSK babérjaira?

Az XXXLutz Csoport valójában már 1999 óta van jelen Magyarországon, csak üzletei nem ezt a nevet viselték. A cégcsoport jelenleg 10 Mömax és 7 Möbelix áruházat üzemeltet, ebből 2-2-őt Budapesten, és 13-at vidéken. (Ezek közül egyes áruházaikat is például a 2015-ben Magyarországról kivonult Baumax üzletek helyén alakították ki.) A Kika üzletek megszerzésével így még nagyobb lett a cégcsoport piaci részesedése, országos lefedettsége.

Összehasonlításképpen az IKEA-nak mindössze 3 áruháza van, a budaörsi, soroksári és az Örs vezér téri üzlet, bár elmondásuk alapján a vásárlók több mint 100 kilométert is hajlandóak megtenni egy kis ikeázásért és pár húsgolyóért, és az ország egész területére szállítanak, erős az online jelenlétük vidéken is. A JYSK pedig nyáron nyitotta 84. boltját a Camponában, a fővárosban ez a 30. üzletük.

Az összefonódás ugyanis bejelentésre került még tavaly a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is, amely jóváhagyta a Kika üzletek átvételét, pedig a részletes indoklásban megállapították: a bútorok országos kiskereskedelmi forgalmából 2018-ban a Mömax és Möbelix (vagyis XXXLutz Csoport) 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett. Az indoklás szerint együttes részesedésük nem érte el a 20 százalékot. Az IKEA és a JYSK esetében szintén 10-20 százalék közötti részesedést állapítottak meg a magyarországi bútor kiskereskedelmi forgalomból.

A bútorokon túl viszont azért árulnak ezek az áruházak mást is: lakástextiliát, szőnyeget, világítástechnikai termékeket, konyhai cuccokat stb. Az egyéb termékek tekintetében a GVH azt állapította meg, hogy az XXXLutz Csoport és a KIKA Csoport együttes részesedése a magyarországi kiskereskedelmi forgalomból kevesebb, mint 10 százalék volt 2018-ban, viszont a konyhai és háztartási felszerelések esetében együttes részesedése 10-20 százalék közötti.

Miért fontos ez a vásárlók szempontjából?

A GVH indoklásában szerepel, hogy JYSK és a Praktiker álláspontja szerint az összefonódást követően az XXXLutz Csoport erőfölényes helyzetbe kerül majd, ami piaci szereplők kiszorulásával, a piacra lépés megnehezülésével járhat, továbbá

a versenytársaktól független, a fogyasztók számára hátrányos árazást hozhat.

A kisebb vállalkozások (pl. az Alpha Bútor Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., vagy a BRW Bútorház Kft.) mindenekelőtt a jelenlegi versenyhelyzettel kapcsolatosan is megfogalmazott aggállyal összefüggésben azt hangsúlyozták, hogy az XXXLutz Csoportnak a jelentős mértékű bővülése tovább erősíti annak a nagyobb beszerzési mennyiségből adódó versenyelőnyét.

Arra is utaltak, hogy egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, mindenekelőtt azért, mert azok a nagyobb összegű megrendeléseikre tekintettel olcsóbban tudják beszerezni az árukat. Így a kisebb boltok kiszorulhatnak a versenyből.

Lássuk a konkrét számokat!

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvános adatai szerint az IKEA a 2018. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig terjedő időszakában 90 milliárd 57 millió 933 ezer forint nettó árbevételt könyvelt el, az eladott áruk beszerzési értéke 56,8 milliárd forint volt. Az adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt.

Ráadásul adózott eredményben, amíg a svéd lakberendezési áruházlánc 40,7 százalékos növekedést ért el, addig mindhárom bútorbolt hálózat visszaesést könyvelhetett el. Ha pedig a belföldi értékesítés nettó árbevételét nézzük, a Kika és a Mömax-Möbelix üzleteket üzemeltető cégek együttes bevételei meghaladják a JYSK árbevételeit. Tehát az XXXLutz Csoport belépésével az üzlethálózat összefonódása a második helyről a lakberendezési biznisz dobogójának legalsó fokára löki a skandináv bútorboltot.

Adózott bevételt tekintve viszont még a felét sem közelíti meg az osztrák cégcsoporthoz tartozó három boltlánc a JYSK számainak, bár a tárgyévet megelőző üzleti évhez képest volt 1,9 százalék visszaesésük. A Kika, Möbelix, Mömax együttes visszaesése viszont 15 százalék volt.

A belföldi értékesítésben elért nettó árbevételek növekedése viszont a JYSK esetében volt szerényebb: ha az XXXLutz Csoport ugyanolyan ütemben tudná növelni eladásait, mint a három lánc a múlt évben, akkor jövőre akár 20 milliárddal is lehagyhatják a JYSK-öt. Viszont ha az IKEA is ilyen ütemben (20,6%) folytatja bevételeinek növelését, akkor jövőre átlépheti az 1000 milliárd forintot. Főként ha számolunk a járvány hatásával, és hogy hamarosan itt az adventi időszak.

Visszatér a vásárlási láz?

Valójában a vásárlási láz el sem múlt, és a karácsonyi közeledtével még fel is élénkülhet - így a bevételeik miatt valószínűleg nem aggódnak a lakberendezési boltláncok. A Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó barkács- és bútoráruházak tapasztalataiból és a bankkártyás költések adataiból tudjuk, hogy a magyar vásárlók a koronavírus járvány első hullámában rengeteg bútort, barkácsfelszerelést és építőanyagot vásároltak.

Az online értékesítésben a GKI friss adatai szerint a napi fogyasztási cikkek mellett látványos növekedést ért el az otthon, a lakberendezés, illetve a kert és barkács kategóriák termékei iránti kereslet is. Ez a szegmens év-év alapon 54 százalékkal bővült a második negyedév során. A barkácsolási-kertészkedési kedv nyáron és még ősszel is kitartott.

A Pénzcentrum már korábban foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a digitális tanrend, illetve a tömeges home office feltehetően arra indította a lakosság egy részét - akiket fenyeget a veszély, hogy ismét távmunkából kényszerülnek dolgozni a második hullám alatt, esetleg már úgy is dolgoznak, vagy már március óta dekkolnak otthon - hogy rendezzenek be otthoni munkaállomást. Ez pedig bizony nem olcsó dolog: egy komplett munkaállomás létesítése az otthonunkban 80-100 ezer forinttól simán elmehet 400-500 ezer forintig is.

Karácsony, te drága

Tehát a vásárlási láz az első hullámban, a nyári felújítási és kertészkedési mánia, a home office tanulságai - kezdve attól, hogy "kell egy normális íróasztal" egészen odáig hogy "fel kell valamivel dobni a lakást, ha már egész álló nap a négy fal között kell poshadni" - mind-mind a lakberendezési áruházak bevételeit növelték. A járványtalicskán behordott pénzek minden bizonnyal vastagon megmutatkoznak majd a jövő évi üzleti beszámolókban.

És akkor még nem is beszéltünk a karácsonyról. A KSH kiskereskedelmi bútor és lakástextília, de még a világítástechnikai termékek eladási mutatói szerint az év utolsó három hónapja mindig a legerősebb. Ilyenkor a legnagyobb a magyar vásárlási hajlandóság a lámpák, matracok, stb. iránt, és tudjuk, hogy hányan vesznek ágyneműt ajándékba az utolsó pillanatban, mert nem jutott jobb az eszükbe.

Ebből a szempontból az XXXLutz jól időzített: miután az elmúlt hetekben kiárusították a Kika termékeit, a nyitás után egyből rákanyarodhatnak az év legtermékenyebb időszakára, az utolsó negyedévre. A nyitás előtti nyilatkozatokból is az derült ki, hogy komolyan készülnek meghódítani, illetve elhódítani a vevőket, és az IKEA babérjaira törnek.

A vásárlók lehetnek az igazi győztesek?

- mondta el Ingo Schalk, a Kika Lakberendezési Kft. ügyvezetője a nyitásról, aki egyúttal azt is bejelentette, hogy a hat meglévő áruház után a hetedik és a nyolcadik Miskolcon, illetve Szegeden épülhet majd fel, az online csatorna részarányát pedig a mostani 4-ről 10 százalékra tornásznák fel a következő években. A konkurenciáról sem feledkeznek meg:

Talán első hallásra meglepő, de az IKEA-nak nagyon sok vevőt köszönhetünk, főként Soroksáron, ahol egymással szemben helyezkedik el a két áruház. Az ottani nyitás nálunk is boomot hozott, amit ott nem találnak meg a vásárlók, azt nálunk keresik

- vont mérleget Ingo Schalk. Ez az üzletpolitika viszont korántsem újkeletű Magyarországon, ha csak arra gondolunk, mennyire szeretnek az élelmiszerláncok boltjai is egymás nyakára települni - hogy pl. könnyedén átszaladhasson a vevő az akciós tejfölért a másik boltba.

Akárhogy alakul a lakberendezési áruházak bevételi versenye és vásárlókért folytatott küzdelme, biztosan lesznek pozitív hozadékai is: szélesebb választék online és offline, nagyobb lefedettség vidéken, illetve a kiélezettebb versengés akár az árakat is lenyomhatja - legalábbis egy időre. Az pedig, hogy tényleg elbuknak-e a kisebb bútorboltok a nagyvállalatokkal szemben, és az XXXLutz térhódítása feltornássza-e idővel az árakat a JYSK és a Praktiker aggályai szerint, még a bizonytalan jövő zenéje.

(A cikket a penzcentrum.hu oldalon szemléztük)